Marhapörkölt a kémcsőből? - A műhúsoké lehet a jövő

agrarszektor.hu
Laboratóriumi körülmények között, állatok leölése nélkül állítanák elő a jövő húsait, amelyek igazi izomrostokból állnának, vagyis teljesen megegyeznének a valódi húsokkal. A biztatónak tartott első kísérleti eredmények már megvannak, de a módszer még drága. Ezért a kutatók most azon dolgoznak, hogy csökkentsék a "műhústermelés" költségeit.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Tömegesen állítanának elő a jövőben állatok leölése nélkül, mesterséges körülmények között emberi fogyasztásra alkalmas húsokat - számol be a thewashingtonpost.com. A holland Maastricht Egyetemen például már legalább egy évtizede kutatják az olyan műhúsokat, amelyeknek szerepük lehet abban, hogy kevesebb "vérengzéssel", illetve kisebb környezeti terheléssel lehessen kiszolgálni az emberiség húsfogyasztási igényeit.

Először két évvel ezelőtt értek el átütő sikert, amikor 140 grammos hamburger húspogácsát állítottak elő laboratóriumi körülmények között. A közönség a kutatók szerint jól fogadta a terméket, és több neves ételkritikus sem érzett különbséget a hagyományos húspogácsákhoz képest. Az egyetem jelenleg azon dolgozik, hogy csökkentse a költségeket, és elérje azt, hogy maximum 65-70 dollár legyen az ilyen módon "tenyésztett" hús kilónkénti ára.

Egyre többen válnak masszív húsfogyasztókká
A húsfogyasztás emberek millióinak táplálkozásában tölt be kiemelkedő szerepet. Ráadásul egyre többen esznek húsokat, miközben a kutatási eredmények szerint a jelenlegi nagyüzemi állattenyésztés sok üvegházhatásért felelős gázt bocsát ki. A fejlett országokban jelenleg évente mintegy 95 kilogramm húst fogyasztanak, de a fejlődő országokban is egyre több hústermék fogy. A növekedés olyan mértékű, hogy 2030-ra az emberiség egy főre vetítve átlagosan 45 kilogramm húst eszik majd meg évente.

A költségek ma jóval magasabbak, mert a jelenlegi előállítási módszer drága. Ahhoz, hogy az állatok testén kívül, laboratóriumi körülmények között tudjanak húst tenyészteni, egy különleges sejtet kell kivenni az állatokból. A sejt hamar osztódik és izomrostokat képez. A folyamat ugyanolyan, mintha az élő szervezetben menne végbe, de ezzel az eljárással a testen kívül növesztik az izmokat és a húst.

Körülbelül 20 ezer izomrost kell ahhoz, hogy létrehozhassanak egy száznegyven grammos húspogácsát. A cél az lenne, hogy nagy mennyiségben tudják előállítani az új típusú hústermékeket.

A kutatók szerint nyilvánvaló, hogy a mesterséges eljárás révén kevesebb állatot kellene leölni, emellett pedig csökkenhetne a környezeti terhelés is. A műhústermelés szénkibocsátása kisebb, illetve kevesebb vizet és földterületet igényel a klasszikus állattenyésztési ágazatoknál.

Mivel a húsfogyasztás várhatóan továbbra sem csökken, egyre többen keresnek olyan alternatívákat, amelyekkel környezetkímélő módon, az állatjóléti szempontokat figyelembe véve lehetne előállítani a húsokat. Számos kutató és üzletember - köztük a milliárdos Bill Gates is - úgy véli, hogy a növényi fehérjéből készült húspótlók is megoldást jelenthetnek.

Mint ahogy az agrászektor.hu beszámolt róla, a "mesterséges irányvonal" a növénytermelésben is terjed. Az USA-ban például máris olyan városi telepeket rendeznek be, ahol talaj nélkül nevelik fel a haszonnövényeket.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?