Az év vége a számvetés ideje. Közhelynek tűnik, de nagyon is igaz, hogy ismét kihívásokban bővelkedő év van mögöttünk. Az ez évi krónikát az időjárási anomáliák, az alacsony felvásárlási árak, az új támogatási és pályázati rendszer, a finanszírozási környezet javulása, a földeladások, valamint a piac tisztulását célzó erőfeszítések határozzák meg, és jelentős cégeladások színesítik.

Az ilyen értékelések elején mindig az időjárásnak kell állnia, hiszen a mezőgazdaság időjárásfüggése annak ellenére magas, hogy a technológiai fejlesztések egyik legfontosabb iránya e kitettség mérséklése immár évtizedek óta. Ebben az évben ismét kijutott az időjárási szélsőségekből. Emlékszünk például a tavaszi aszályra, a nyári hőhullámokra, és az őszi esőzésekre. Az idei aszály több mint 200 ezer hektárt érintett. Ezt tetézte a 41 olyan hőségnap, amikor a napi átlaghőmérséklet 30 Celsius fok felett volt.

Ennek legnagyobb hatása a kukoricatermésre volt, hiszen az első hőhullám éppen a virágzás idején érte e növénykultúrát. A kukorica jelentősége pedig nem csak mennyiségi aránya miatt nagy, hanem a jövedelemtermelésben is meghatározó. Azzal tehát, hogy a tavalyi 9,3 millió tonnáról 6,2-6,4 millió tonnára esett az idei termése, az egész mezőgazdaság teljesítménye is romlott.

Számszerűsítve e csökkenést, a bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2015 harmadik negyedévében 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A KSH szerint a mezőgazdaság teljesítménye azonban 18 százalékkal alacsonyabb lett. Ez azt jelenti, mintegy 0,9 százalékkal vetette vissza a GDP termelést, vagyis akár 3,3 százalék is lehetett volna a növekedés. A Takarékbank előrejelzése szerint, egész évre vetítve 0,5-0,6 százalékos lesz a mezőgazdaság visszahúzó ereje.
Emlékeztetőül, a magyar mezőgazdaság kibocsátási értéke folyó áron 3,6 százalékkal nőtt 2014-ben. Tavaly a növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátási volumene is jelentősen emelkedett a termelőiár-színvonal csökkenése mellett. A ráfordítások, valamint a bruttó hozzáadott érték is nőtt, a munkaerő-ráfordítás az előzetes adatok szerint nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest. Ezen erős bázishoz képest mérjük az idei teljesítményt.

Ahhoz, hogy helyesen értékeljük az idei agrárévet, mérlegre kell tenni a befolyásoló külső és belső tényezőket. A külsőkre pedig csak akkor szabad hivatkozni, ha magunk mindent megtettünk a siker érdekében. A támogatások helyett a piaci igények előtérbe kerülése a gondolkodásban már nagyon időszerű. S nem csak a 2020 utáni időszak bizonytalanságai miatt. Mindezzel összefüggésben a megbízható piaci elemzésnek és előrejelzésnek rendkívül fontos szerepe lesz a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás közeli és távoli jövőjében. Ezért agrárszakmai műhelyünkben, a Takarék Agrár Központban mi is nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy partnereinket a stratégiai és taktikai döntések piaci megalapozásával is segítsük.

A KSH előzetes adati szerint 2015-ben az előző évihez képest a növénytermesztés kibocsátásának volumene 8,6 százalékkal csökkent az első előzetes adatok szerint. Jelentősen, 30 százalékkal visszaesett a kukorica-kibocsátás, a csökkenés egyrészt a magas előző évi bázissal, másrészt a növények számára kedvezőtlen száraz időjárással magyarázható. Míg összességében a gabonafélék kibocsátása 14 százalékkal mérséklődött, a főbb kalászosok volumene (a zab kivételével) azonban emelkedett. Az ipari növények kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent, főként a repce, a dohány és a cukorrépa alacsonyabb volumene miatt. A takarmánynövények volumene 11, a burgonyáé 15 százalékkal csökkent, a kertészeti termékeké viszont 2,9 százalékkal bővült. A gyümölcstermés volumene 4,3 százalékkal csökkent, 26 százalékos drágulás mellett.

Az élő állatok kibocsátása 6,7, az állati termékeké 3,5 százalékkal bővült, az állattenyésztés teljes termelési volumene összességében 5,6 százalékkal emelkedett. A baromfi, a sertés, a szarvasmarha, az állati termékek közül pedig a tej kibocsátása is nőtt. Utóbbi jelentős áresése az egész termékcsoport árszínvonalát mérsékelte.
A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron gyakorlatilag nem változott. A volumen 3,1 százalékos csökkenését az árak 3,6 százalékos emelkedése kompenzálta. Utóbbi a növénytermesztést érintette elsősorban, a termékcsoporton belül 7,5 százalékos volt a drágulás, az állatok és állati termékek árszínvonala ezzel szemben 1,9 százalékkal mérséklődött.

A KSH adatai szerint az előző évinél 4,6 százalékkal kisebb területen 2,8 százalékkal több, 7,5 millió tonna kalászos gabona termett 2015-ben. A termésátlagok - a rozs kivételével - felülmúlták az előző évit. A búza termésátlaga 1991 óta nem volt ilyen magas, az elmúlt öt év átlagát 22 százalékkal haladta meg. Búzából 2015-ben az egy évvel korábbinál 7,6 százalékkal kisebb területről 0,4 százalékkal nagyobb termést takarítottak be; a termésátlag 5140 kilogramm/hektár volt. Szójából 2,5 százalékkal több, napraforgóból 3,3 százalékkal kevesebb termett idén, mint tavaly.

A Fruitveb szerint mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség termett idén tavalyhoz képest, így várhatóan mintegy 1,7 millió tonna zöldséget takarítanak be. A szabadföldi zöldségeknél - főként az aszályos időjárás miatt - 9-10 százalékos volt a csökkenés, míg a hajtatott zöldségek mennyisége 2-3 százalékkal emelkedett a múlt évihez képest.

A szabadföldi zöldségtermelés kiesésének döntő hányadát a csemegekukorica terméscsökkenése okozta. Csemegekukoricából 2014-ben 570 ezer tonna termett, míg idén 470-480 ezer tonna. A csökkenés egyrészt abból adódott, hogy a konzervüzemek kisebb mennyiségre szerződtek az orosz embargó miatt, másrészt az aszály elvitte a termés egy részét.

A hajtatott zöldségek összes termésmennyisége idén várhatóan mintegy 400 ezer tonna lesz. A szántóföldi zöldségtermés idén 1,26 millió tonnára rúg, míg a gomba mennyisége a múlt évi 30 ezer tonnával szemben 32 ezer tonnát tesz ki. A hajtatott zöldségek mennyisége 2-3 százalékkal több idén, mint tavaly, ami zömmel a paradicsomhajtatásból származik. A hajtatott paradicsomból idén mintegy 12-16 ezer tonnával termett több, mint az előző évben, össztermése eléri a 125 ezer tonnát.
2015-ben mintegy harmadával kevesebb gyümölcs termett, mint 2014-ben. Ne feledjük, a rekordok évéhez képest! Míg tavaly 1,3 millió tonna gyümölcsöt szedtek le, idén mintegy 850-900 ezer tonna gyümölcsre lehet számítani. A legnagyobb kiesés az almánál volt. Míg tavaly 900-920 ezer tonna termett, idén csak 530-550 ezer tonna termett.

Az állattartók mezőnye ebben az évben még inkább kettévált. Sikeresnek nevezhető a juhászok, a húsmarha tartók idei éve, de továbbra is súlyos a sertéstartók és a tejesek helyzete. Az állatállományról a legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2015. június 1-ére vonatkoznak. E szerint 30 ezerrel emelkedett a szarvasmarhák száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és elérte a 818 ezret. A tehénállomány egy év alatt 10 ezerrel nőtt. A sertések száma 3,1 millió volt, 64 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma 2 ezerrel nőtt 2014 júniusához képest. A tyúkok száma 37,8 millió volt, ami 2,25 millióval (6,3%-kal), míg a tojóállomány 11,3 millió, ami 1,1 millióval (11%-kal) magasabb az egy évvel korábbinál. A juhállomány 1,2 millió (45 ezerrel csökkent), az anyajuhok száma 858 ezer volt, ami közel azonos a tavaly júniusival.

E sorokból nem maradhat ki az élelmiszeripar, amely a harmadik legnagyobb súlyú alágazat és a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesül. Termelése az első tíz hónapban 3,5 százalékkal nőtt az összes értékesítés 43 százalékát adó kivitel 11 százalékos élénkülése miatt. A belföldi eladások ugyanakkor 1,8 százalékkal csökkentek.

Szubjektív kiemelésünkben az év krónikájához tartoznak még a tejes és mézes demonstrációk Brüsszelben, és a globalizálódás kézzel fogható eseményei is. Elég néhány nevet említeni az idei tulajdonosváltások közül: Szentkirályi, Fornetti, Kuntej, Pek-Snack. Csak említés szintjén térünk ki a húsipar tovább fokozódó válságára, a tejipar versenyképességi problémáira, általában, az élelmiszeripar alacsony beruházásaira, a pályázatokkal kapcsolatos fokozott várakozásra. Mindebből kitűnik, hogy 2015 része egy fejlődési folyamatnak, de nem hozott áttörést agráradottságaink magasabb szintű kihasználása terén. Azzal zárom az idei év értékelését, hogy biztos vagyok abban, 2016-ban sok tekintetben még izgalmasabb, eseménydúsabb, reménytelibb éve lesz az agráriumnak Magyarországon.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ