December 31-én kötötte meg a MOHOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azokat a szerződéseket, amelynek értelmében az idéntől a MOHOSZ kapta meg 15 évre a legtöbb állami tulajdonban lévő, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület haszonbérleti jogosítványait - közölte az agrárszektor.hu-val Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke. A változtatás azt jelenti, hogy mostantól a MOHOSZ, illetve tagszervezeti és azok tagegyesületei hasznosíthatják e vízterületeket.

Tavaly jártak le a 15 éves szerződések

Összesen csaknem 700 nyilvántartott állami vízterület van az országban, amelyek zömére éppen 2015. december 31-én jártak le a még 2000-ben kötött, 15 éves előző hasznosítási szerződések. Időközben azonban a 2013-ban elfogadott halgazdálkodási törvény kimondta, hogy a természetes vizeken a horgászati célú hasznosítást kell előtérbe helyezni a halászattal szemben. A haszonbérleti ciklus lejártával e vizek közül az elsődlegesen horgászati céllal hasznosított területek kezelését lehetőleg mindenhol a horgászszervezeteknek kell átvenniük.

Haszonbérlet, alhaszonbérlet

A nyilvántartott állami vízterületek nagyobb részét eddig is horgászszervezetek kezelték, a többi pedig halászati, illetve vegyes hasznosítású volt - tette hozzá Szűcs Lajos. E vizeken - egy tavalyi törvénymódosítás után, úgynevezett kijelölési eljárással - a MOHOSZ kapta meg a haszonbérleti jogot, így a most már egységesen kezelt vizeket a szövetség koordinálásával mindenhol horgászszervezetek hasznosítják majd. A MOHOSZ ugyanis a megszerzett haszonbérleti jogot a legtöbb helyen heteken belül alhaszonbérleti konstrukcióban továbbadja horgászszervezeteknek. A szövetség ugyanannyi díjat kér, mint amennyit maga is fizet.

Kétféle alhaszonbérleti szerződés

Az elnök tájékoztatása szerint a MOHOSZ kétféle alhaszonbérleti szerződést köt a horgászati hasznosítókkal. Létezik egy olyan megállapodás, amelyet a szövetség közvetlenül létesít horgászszervezetekkel, míg a másik típusú alhaszonbérleti szerződést 28 területi szövetségével, illetve azok társulásaival - a legnagyobb vizekre - köti meg. Ha egy-egy horgászegyesület tagja a MOHOSZ területi szövetségének és eddig is megfelelően hasznosította az adott vízterületet, az alhaszonbérleti szerződések megkötése után szinte "automatikusan" jogosulttá válik egy-egy adott vízterület kezelésének folytatására.

MTI-fotó: Mészáros János

Horgászegyesületeken keresztül hasznosít a MOHOSZ

A MOHOSZ a csaknem 700 vízterület nagy részét a területi szövetségek horgászegyesületein keresztül hasznosítja majd, és velük január eleje óta folyamatosan egyezteti, illetve írja alá az alhaszonbérleti szerződéseket - mondta az agrárszektor.hu-nak Szűcs Lajos. Ez azt is jelenti, hogy a MOHOSZ-nak összeségében várhatóan több száz szerződést kell kötnie.

Hol lehetnek változások?

Mivel a vizek nagy része eddig is horgászati hasznosításban volt, a legtöbb helyen a vízterületek kezelésében nem lesz változás a hasznosítási átszervezések ellenére sem. Új hasznosítókat többnyire ott kell keresni, ahol a vízterületek mostanáig halászati kezelésben voltak. Több esetben azonban az eddigi halászati hasznosítóknak is voltak horgászati tagszervezeteik, így az idéntől ez utóbbiak vehetik át az érintett vízterületek kezelését, ha a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjai, illetve új tagként most belépnek a MOHOSZ-ba.

Új állami horgászokmányt kreáltak

Abban nem lesz változás, hogy a horgászok ezután is érvényes állami horgászjeggyel és területi jeggyel horgászhatnak. Az állami horgászjegy azonban  - hat különféle dokumentum összevonásával - az idéntől 48 oldalas, egységes okmánnyá alakult át, amely a fogási naplót is tartalmazza. Az állami jegy tulajdonképpen a fogási napló első oldalává vált, a napló utolsó, kivehető oldala pedig a horgászegyesületi tagváltásra, illetve az eddig külön dokumentumokon kért, különböző nyilatkozatok helyettesítésére szolgál. A napló továbbra is tartalmaz egy naptárat, amelyben a horgászat megkezdését naponta kötelezően jelölni kell.

Mikortól lehet megvenni az idei jegyeket?

Az egységes állami horgászokmányt mostantól közvetlenül a MOHOSZ tagszervezetei forgalmazzák majd. Szűcs Lajos szerint az okmány január közepétől már elérhető lesz a MOHOSZ tagszervezeteinél, illetve a tagszervezetek horgászegyesületeinél, amelyek az alhaszonbérleti szerződések megkötésével megkezdhetik a területi jegyek forgalmazását is. Mivel sok helyen a hasznosító nem változik, többnyire nem kell új területijegy-típusokat kialakítani, így a kinyomtatás után az idei területi jegyek értékesítése is megindulhat legkésőbb január 31-től. Az elnök szerint január végéig akár már azokon a vízterületeken is lehetnek területi jegyek, ahol új hasznosítót kellett kijelölni és új területi jegyformátumot kell kialakítani. A január 31-i dátum azért fontos, mert a tavalyi állami jegyek addig érvényesek. Január 31-ig tehát lehet horgászni az elmúlt évi állami jegyekkel, bár a horgászok addig a kifogott őshonos halakat nem vihetik el, hanem csak az idegenhonosokat tarthatják meg.

MTI-fotó: Balázs Attila

Milyen jegyárakra lehet számítani?

Az egységes állami horgászokmány 2200 forintba kerül majd, így azért összességében ugyanannyit kell fizetni, mint tavaly, amikor az állami horgászjegy 2000 forintba, a külön fogási napló 200 forintba került. Várhatóan érdemben nem drágulnak a területi horgászjegyek sem, mivel a MOHOSZ - tette hozzá Szűcs Lajos - azt kérte tagszervezeteitől, hogy az idén lehetőleg ne emeljenek árakat, illetve azon jegyeknél is csak minimális legyen a drágítás, ahol növekedett a horgászható vízterület. A MOHOSZ egyébként most fő szabály szerint 15 évre adja alhaszonbérletbe az egyes vízterületeket, de olyan határozatot is hozott, hogy egy év múlva felülvizsgálhatja döntését. Ennek nyomán pedig elvonhatják a hasznosítási jogot azoktól a horgászszervezetektől, amelyek nem az alhaszonbérleti szerződés szerinti vállalásoknak megfelelően kezelnek egy-egy vízterületet.

A Tisza-tó kivétel a szabályozás alól

Az általános szabályozás alól ma még néhány állami vízterület kivételt képez, mint amilyen például a több mint 100 négyzetkilométeres Tisza-tó. Itt ugyanis a vízhasznosítási jogot 2010-ben kapta meg a zömmel önkormányzati tulajdonban lévő Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft., amely egyébként korábban perben állt a MOHOSZ-szal. Itt tehát a vízhasznosítási megállapodás 2015-ben nem járt le, hanem további kilenc évig érvényben marad.

Balaton, Tisza-tó: maradnak az eddigi hasznosítók

Szűcs Lajos tájékoztatása szerint a MOHOSZ az ügyben már egyeztetett a Tisza-tavi Nonprofit Kft.-vel, amely várhatóan úgynevezett speciális jogállású tagként lép majd be a MOHOSZ-ba, így az új konstrukcióban továbbra is a Tisza-tó vízhasznosítója marad. Tavaly december közepén ugyancsak speciális jogállású taggá vált a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is, amely ezután is a különleges rendeltetésűvé nyilvánított Balaton vízkezelője lesz.