Harcsa, paduc, küllő: melyik lesz jövőre az "Év hala"?

agrarszektor.hu
A paduc, a halványfoltú küllő és a harcsa pályázik arra, hogy az "Év hala" legyen 2017-ben. A Magyar Haltani Társaság által meghirdetett választáson 2016. december 31-ig lehet szavazni.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!

A Magyar Haltani Társaság a 2017-es évre is meghirdeti "Az év hala" választást. Az elismerésre három halfaj, a paduc, a halványfoltú küllő és a harcsa pályázik. A nyertes az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, illetve az érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2016. december 31-ig. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos a magyar vizekben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is.

A paduc áramvonalas testű, szép piros úszójú halfaj, amelynek jellegzetessége az alsó állású, haránt irányú hasíték formájú szájnyílás, és a szarulemezzel borított ajkak, amelyek közül az alsó véső alakú, kiválóan alkalmas a víz alatti köveket, szikladarabokat borító moszatbevonat lelegelésére. A nagyobb vízfolyások hegylábi, dombvidéki szakaszán, a róla elnevezett paduczónában tömegesen fordul elő, de kisebb számban megtalálható a folyók alsóbb szakaszán is, az oxigénben gazdag áramlásos szakaszokon. Kiváló sporthal, a sporthorgászok kedvelt zsákmánya. Állományát a vízszennyezés és a vízügyi beavatkozások veszélyeztetik.

A halványfoltú küllő apró termetű, 10-12 cm maximális hosszúságot elérő fenéklakó hal, és csak a Duna vízrendszerében fordul elő, tehát endemikus halfajunk, ezért védelmet érdemel. Alsó állású szája szögletében egy-egy bajuszszál található. Oldalán kékes foltsor húzódik, de úszói csak kevéssé foltosak. Gyakori halfaj, a kisebb-nagyobb folyóvizek lassú folyású szakaszait kedveli, de állóvízi populációi is ismeretesek. Számos nagyobb méretű halunk étlapján szerepel, apró termete miatt viszont emberi fogyasztásra nem kerül, bár húsa ízletes.

A harcsa csupasz testű, barnán vagy szürkén márványozott halfaj. Szemei aprók, felső állkapcsán két hosszú, az alsón négy rövidebb bajuszszálat visel. Szája hatalmasra tátható, állkapcsain sűrű kefefogazat segíti a zsákmány megragadását. Hátúszója nagyon rövid, farokalatti úszója viszont rendkívül hosszú. A hazai halfauna legnagyobbra növő tagja, hossza a 2 métert, tömege a 100 kilogrammot is meghaladhatja, így nem csoda, ha zsákmányul ejtése minden sporthorgász vágyálma. A nagyobb folyók és tavak lakója, különösen a változatos, jó búvóhelyeket kínáló szakaszokat kedveli. Jól viseli a felmelegedést és a viszonylagos oxigénhiányt, így ellenállhat a klímaváltozás várható hatásainak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Hogyan kezeld kíméletesen a termést? (x)

A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.

Támogatott tartalom

Egy bio lépéssel a peronoszpóra előtt (x)

A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.

EZT OLVASTAD MÁR?