Óvatosan optimisták a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően - ezt mutatja a Takarék Agrárhangulati Index. A mutató az agrárium szereplőinek várakozásaikat tükrözi, és a jövőben negyedéves rendszerességgel ad majd képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással és támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseiről, illetve azok változásáról.

Az index első, 9,54 pontos értéke alapján az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 10 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 43 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 26 százalékuk javulást, 31 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben.

Most szinte mindenki beruházna

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadóknak összességében mintegy 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A felmérésben részt vevőknek több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 26 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 75 százaléka gazdálkodása fejlesztésben, 21 százaléka a szinten tartásban, 4 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utalhat.

A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka tervez önerőt, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Több mint egynegyedük (28%) három forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a finanszírozást. A válaszadók 21 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze 1 százaléka csak hitelből tervezi finanszírozni a beruházást. 30 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (17% önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 3% hitel+támogatás).

Sokan pályáznának a támogatásokra is

A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 63 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 40 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.

A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint háromnegyedénél, míg 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

Régiós megoszlás

Régiós megoszlásban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a legerősebb, míg a két alföldi régióban a leggyengébb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv. A legnagyobb arányban a dunántúli régiók gazdálkodói számítanak támogatásokra.

Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul. A kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a rendkívül kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra, de fejlesztési kényszert teremtenek a piaci körülmények is. A fejlesztéseket a jellemzően alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő 12 hónapban várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak majd a mezőgazdaságba és az egész élelmiszergazdaságba.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ