A magyarnak teljesen mindegy, mivel etetik

agrarszektor.hu
Alig tesznek élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi bejelentéseket a magyar vásárlók. A Fogyasztóvédelmi Egyesülethez benyújtott évi néhány tucat kifogás ráadásul többnyire nem is minőségi problémákra hívja fel a figyelmet, hanem az eladói környezet visszásságaira. Egymásra mutogat a gyártó, a kereskedő és a fogyasztó, pedig a kialakult helyzetért egyformán felelősek lehetnek.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Nagyon ritkán fordul elő, hogy élelmiszerre tesznek panaszt a fogyasztók, valahogy ebből nem csinálnak nagy ügyet, ami érthetetlen - fogalmazott az agrárszektor.hu-nak Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője. A civil szervezet elhanyagolható mennyiségű, évente mindössze pár tucat ilyen jellegű élelmiszer-kifogással találkozik, mivel a legtöbbször inkább tartós fogyasztási cikkekkel, pénzügyekkel kapcsolatos panaszok érkeznek hozzájuk.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.

A nagy port kavart Nébih-vizsgálat alapján pedig - amely azt mutatta ki, hogy egyes külföldi élelmiszerek rosszabb minőségben kerülnek a magyar piacra, mint az osztrák boltokba - éppen az ellenkezőjére számíthatnánk. Az élelmiszerekre vonatkozó bejelentéseknél ráadásul nem is a minőségi problémák a leggyakoribbak. Akadt olyan vásárló, aki a bolt tisztasága ellen tett kifogást, vagy azért, mert lejárt termékeket árusítottak. A panaszos meg is vette azt, majd csodálkozott, hogy az ennivaló ehetetlennek bizonyult. Ezt természetesen jelentette is az OFE-nak, ők azonban civil szervezetként csupán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak tudják továbbküldeni az észrevételeket. Tapasztalatuk szerint a Nébih minden alkalommal kivizsgálja az eseteket, és az eredményt az OFE-nak is elküldi. (Az állami fogyasztóvédelmi hatósági rendszer élelmiszerminőséget általában nem vizsgálnak, mivel e feladat a Nébih-hez tartozik. A Nébih is működtet zöld számot, ahová az élelmiszerrekkel kapcsolatos panaszokat be lehet jelenteni).

A most felmerült problémára, vagyis az eltérő minőségű élelmiszerekre már évekkel korábban felhívtuk a figyelmet - hangsúlyozta Dömölki Lívia. Ők a Fanta narancsitalt nézték meg, amelyet országonként eltérő mennyiségű narancslével készítettek, miközben küllemre mindegyik ugyanúgy nézett ki. Az olasz változat 12 százalék narancslevet tartalmazott, a magyar akkor 9-et, most viszont már csak 6-ot. A szlovénban 8 százalék volt, az angolban 10, egyértelmű tehát, hogy a Nyugat-Európában árusított változat jobb minőségű termék. Pedig ugyanaz a kinézet, ugyanaz a brand. A narancslevet nálunk leginkább cukorral és vízzel helyettesítik.

Ennek különböző okai lehetnek. Egyrészt a gyártók felmérik a piacot, és úgy látják, hogy olcsóbbítani kell a terméket, mert a vásárló csak úgy tudja megfizetni. A másik meghatározó faktor az ízlés, erre jó példa a kávé: Németországban hosszúkávét, Magyarországon presszókávét isznak szívesebben, ezért "ugyanaz" a Krönung más idehaza, mint odakint. Ebben az esetben tehát nem jobb vagy rosszabb, hanem más a termék.

Dömölki Lívia nem igazán ismer olyan esetet, amikor jobb minőségű termék jutna el hozzánk, vagyis fordított volna a helyzet. A fogyasztóvédelmi szervezeteknek egyébként van egy európai szövetsége Brüsszelben, sok évvel ezelőtt ők is minden tagországból kértek be mintát, hogy összehasonlíthassák azokat. A legnagyobb eltérés talán a joghurtoknál mutatkozott, a kelet-európai változatokban általában több volt a keményítő és kevesebb a gyümölcs. Elmondható, hogy szinte csak akkor egyforma két termék, ha egyetlen üzeme van az adott gyártócégnek Európában, így logisztikailag nem éri meg eltérő termékeket gyártania.

A kialakult helyzetért felelős a fogyasztó is, hiszen Magyarországon az alacsony fizetőképes kereslet miatt próbálnak a gyártók olyan termékeket létrehozni, amelyek eladhatók. A kereskedőknek is van szerepe abban, hogy idáig fajult a probléma. Azáltal például, hogy lejárathoz közeli termékeket vásárolnak olcsóbban, nagy mennyiségben, és azt terítik. Hiába jár még az adott élelmiszer a minőség-megőrzési időn belül, annak a vége felé már nem lehet olyan ropogós vagy krémes, mint a friss.

Az élelmiszeripar is bűnös, mert hozzászoktatták az embereket a nagyon édes, nagyon sós, karakteres ízű termékekhez - mondta Dömölki Lívia. Negyven éve a kenyér még 1,2 százalék sót tartalmazott, ma 2,5 százalékot. Túlzottan aromás lett minden, a nagymama "normál" húslevesét is jobbnak érezzük Maggi kockával. Hasonló a helyzet, ha édesítőszerrel pótoljuk a cukrot, ami nem árt ugyan, de biztosan nem is használ. A túlzott só- és cukorfogyasztás csökkentése lehetne értelmes cél, de ez nem megy egyik napról a másikra. Dömölki Lívia szerint a jelenlegi helyzetet jogszabályokkal aligha lehet rendezni. Viszont folyamatosan beszélni kell róla, és állandóan ellenőrizni, számon kérni, az agrárminiszter által a napokban elrendelt átfogó vizsgálat is ezt a célt szolgálja.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?