Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A gyümölcspárlatok leglelkesebb híveit valószínűleg csak elvétve foglalkoztatja az a kérdés, hogy a pálinkásüvegeken olvasható megnevezések mindenben megfelelnek-e a magyar helyesírási szabályzat legújabb, tizenkettedik kiadásában szereplő reguláknak. A lepukkant csehókban ritkán vitatkoznak össze azon a vendégek, hogy a címkén szereplő "cseresznye pálinka" feliratot miért nem inkább egybeírta a gyártó, de a téma a Magyar Pálinka Lovagrend egyesületi közgyűlésein sem szokott szerepelni a napirendi pontok közt.
A leggyakrabban megszegett szabály talán azzal kapcsolatos, amikor egyszerű szó az anyag, amiből a pálinka készül - derül ki a laboratorium.hu összeállításából. Ekkor ugyanis a szót szótagszámtól függetlenül egybeírjuk: cseresznyepálinka. Bonyolultabb a helyzet, ha az előtag összetett szó. Amennyiben legalább 7 szótagból áll, akkor kötőjellel írjuk: kajszibarack-pálinka. Ha viszont kevesebből, akkor egybeírjuk: vadalmapálinka.
A mozgószabály megértése sokaknak megfeküdheti a gyomrát, legyen tehát most elég belőle annyi, hogy az eredetileg különírt szókapcsolatot (például: vegyes gyümölcs) egybeírjuk, és kötőjellel illesztjük hozzá a pálinka szót, szótagszámtól függetlenül: vegyesgyümölcs-pálinka.
Ha a pálinka neve előtt jelző áll, azt különírjuk tőle: kecskeméti barackpálinka. Mélyebb belegondolást követelnek viszont a hasonló szerkezetek: Mathiász Jánosné muskotály szőlőpálinka.
