Idén sem kaszálnak nagyot a mulasztási bírságokból

agrarszektor.hu
Mindössze néhány millió forint folyik be évente mulasztási bírságokból az államkasszába, bár 500 millió forintig terjedő büntetést is kaphatna az a vállalkozás, amely határidőn túl (vagy egyáltalán nem) készíti el az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig minden fillérre rá lenne szorulva, hiszen a díjakból befolyó összeg csak részben biztosítja az elvégzendő feladatok anyagi forrását.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

A 2016-ban kiszabott mulasztási bírságok összege alig lépte túl a 2,5 millió forintot azoknál a vállalkozóknál és vállalkozásoknál, akik/amelyek elmulasztották bevallani a kötelező élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat, vagy a határidőt túllépve tették meg azt. Az idei bevallások feldolgozása még folyamatban van, ezért egyelőre bírságok kiszabására sem került sor, de nagyságrendileg aligha fog jelentősen változni a fent említett pár milliós összeg.

A 2017-es felügyeleti díj bevallását az ügyfelek mintegy 98 százaléka időben teljesítette - tudta meg az agrárszektor.hu a Nébihtől. Ebből is az következik tehát, hogy idén sem fognak "kaszálni" a büntetésekből. Pedig a bevallások határidőn túli elkészítése, illetve elmaradása esetén az élelmiszerlánc-szereplőkre késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege 500 millió forint.

Az előző évek tapasztalataival megegyezően a késve bevallók közt most is jelentős számban szerepeltek olyanok, akik valamilyen adatváltozásból adódó probléma miatt nem tudták határidőre teljesíteni kötelezettségüket - áll a Nébih válaszában. Ha valakinél mulasztási bírságot szabnak ki, azt ellenőrzés keretében teszik meg, a bírság ugyanakkor - általános szabályként - nem az azt kiszabó intézmény bevétele lesz, hanem a központi költségvetésbe kell befizetni.

Ami a befolyt felügyeleti díjat illeti, azt teljes mértékig az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására használják fel. A mostani bevallások alapján 11,5 milliárd forintot meghaladó összeg folyik be jövő januárig ezekből a díjakból. A bevételt a megyei kormányhivatalok és a Nébih megosztva használhatják fel.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat május 31-ig lehetett elektronikusan bevallani. A befizetés majd két egyenlő részletben történik, 2017. július 31-ig, valamint 2018. január 31-ig kell átutalniuk az érintetteknek a Nébih elkülönített fizetési számlájára. 2017-ben csaknem 60 ezer bevallást készítettek az élelmiszerlánc-szereplők a június végi adatok szerint.

A befolyt felügyeleti díj - a Nébih közlése szerint - az elvégzendő feladatok forrását csak részben biztosítja. A bevétel hozzájárul a hivatal laboratóriumi műszereinek és informatikai rendszereinek fejlesztéséhez, illetve a laboratóriumi épületek korszerűsítéséhez. A befolyt összeg egy része a minőségi, biztonsági, kedveltségi komplex vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében kerül felhasználásra.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?