Idén sem kaszálnak nagyot a mulasztási bírságokból

agrarszektor.hu
Mindössze néhány millió forint folyik be évente mulasztási bírságokból az államkasszába, bár 500 millió forintig terjedő büntetést is kaphatna az a vállalkozás, amely határidőn túl (vagy egyáltalán nem) készíti el az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig minden fillérre rá lenne szorulva, hiszen a díjakból befolyó összeg csak részben biztosítja az elvégzendő feladatok anyagi forrását.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A 2016-ban kiszabott mulasztási bírságok összege alig lépte túl a 2,5 millió forintot azoknál a vállalkozóknál és vállalkozásoknál, akik/amelyek elmulasztották bevallani a kötelező élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat, vagy a határidőt túllépve tették meg azt. Az idei bevallások feldolgozása még folyamatban van, ezért egyelőre bírságok kiszabására sem került sor, de nagyságrendileg aligha fog jelentősen változni a fent említett pár milliós összeg.

A 2017-es felügyeleti díj bevallását az ügyfelek mintegy 98 százaléka időben teljesítette - tudta meg az agrárszektor.hu a Nébihtől. Ebből is az következik tehát, hogy idén sem fognak "kaszálni" a büntetésekből. Pedig a bevallások határidőn túli elkészítése, illetve elmaradása esetén az élelmiszerlánc-szereplőkre késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege 500 millió forint.

Az előző évek tapasztalataival megegyezően a késve bevallók közt most is jelentős számban szerepeltek olyanok, akik valamilyen adatváltozásból adódó probléma miatt nem tudták határidőre teljesíteni kötelezettségüket - áll a Nébih válaszában. Ha valakinél mulasztási bírságot szabnak ki, azt ellenőrzés keretében teszik meg, a bírság ugyanakkor - általános szabályként - nem az azt kiszabó intézmény bevétele lesz, hanem a központi költségvetésbe kell befizetni.

Ami a befolyt felügyeleti díjat illeti, azt teljes mértékig az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására használják fel. A mostani bevallások alapján 11,5 milliárd forintot meghaladó összeg folyik be jövő januárig ezekből a díjakból. A bevételt a megyei kormányhivatalok és a Nébih megosztva használhatják fel.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat május 31-ig lehetett elektronikusan bevallani. A befizetés majd két egyenlő részletben történik, 2017. július 31-ig, valamint 2018. január 31-ig kell átutalniuk az érintetteknek a Nébih elkülönített fizetési számlájára. 2017-ben csaknem 60 ezer bevallást készítettek az élelmiszerlánc-szereplők a június végi adatok szerint.

A befolyt felügyeleti díj - a Nébih közlése szerint - az elvégzendő feladatok forrását csak részben biztosítja. A bevétel hozzájárul a hivatal laboratóriumi műszereinek és informatikai rendszereinek fejlesztéséhez, illetve a laboratóriumi épületek korszerűsítéséhez. A befolyt összeg egy része a minőségi, biztonsági, kedveltségi komplex vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében kerül felhasználásra.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?