Brutális mértékűre nőhet a késedelmi kamat az agrárbizniszben

Húsz százalékra növelné a késedelmi kamat mértékét egy parlamenthez benyújtott törvénymódosítási javaslat abban az esetben, ha a feldolgozók és/vagy a felvásárlók határidőn belül nem fizetnek a mezőgazdasági termelőknek. Így a büntetőkamat mértéke több mint tízszeresére nőne a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, jelenlegi általános retorziós lehetőséghez képest.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

A fizetésre kötelezetteknek az átvett termékek ellenértékét húsz százalékos késedelmi kamattal növelve kellene kiegyenlíteniük, ha fizetési kötelezettségeiknek a szerződésekben, illetve a jogszabályokban rögzített határidőig nem tesznek eleget - tartalmazza "a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről" szóló 2015-ös törvényhez benyújtott módosító javaslat. Az indítványt Győrffy Balázs fideszes képviselő terjesztette a parlament elé egy agrárgazdasági "salátatörvény" részeként.

A javaslat indoklása szerint a módosítás elsősorban a beszállító mezőgazdasági termelőket hozná helyzetbe a 20 százalékos késedelmi kamattal a feldolgozókkal és a felvásárlókkal szemben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mai általános retorziós lehetőségnek nincs kellő visszatartó ereje, mivel az alapkamat túlságosan alacsony.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly május óta 0,9 százalékos alakapkamatot alkalmaz, így ennek kétszerese mindössze 1,8 százalékos éves kamatnak felel meg. A 20 százalékos új mérték tehát jóval nagyobb, több mint tízszeres késedelmi kamatot jelentene, ha a feldolgozók és a felvásárlók határidőre nem fizetnek.

Növelnék a kedvezményes vízhasználati kvótákat
A Győrffy-féle salátatörvény-javaslat a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával növelné a kedvezményes vízhasználati kvótákat, illetve hektár alapú kedvezményes vízhasználatot vezetne be. A javaslat szerint öntözésnél vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy vízhasználónként hektáronként évi 8 ezer köbméterig, illetve halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználatnál vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig vagy hektáronként évi 25 ezer köbméterig nem kellene vízkészletjárulékot fizetni.

A mai törvényi szabályozás szerint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékét az áruk átvételétől számított harminc napon belül kell kifizetni, ha a helyesen kiállított számlákat a beszállítók a feldolgozóknak, illetve a felvásárlóknak az átvételt követő tizenöt napon belül átadják. Ha a termelők helyesen kiállított számlájukat az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják a vevők rendelkezésére, a termékek ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?