Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2050-re az előrejelzések szerint 10 milliárd ember él majd a Földön. A várható élelmezési gondok miatt a kutatók minden számba jöhető alternatív fehérjeforrást megvizsgálnak (a rovarokat is). A legnagyobb ökológiai lábnyomot a marhatartás hagyja hátra. Akkora területen, amekkorán 4 gramm marhús előállítható, 100 gramm ezzel azonos fehérje- és kalóriaértékű, növényi eredetű táplálékot lehetne megtermelni. 96 grammnyi táplálék tehát a táplálkozás módjából eredő veszteség a kutatók szerint. Hasonló logika mentén a sertéshús esetében 90 százalékos a pocséklás mértéke, a tejtermelésben 75, a csirkehússal 50 százalékos a veszteség, a tojástermelés révén pedig a megtermelhető élelem 40 százalékáról mondunk le. Ha az USA-ban áttérnének az emberek a vegán életmódra, azzal további 350 millió ember élelmezése oldódna meg.
A számítások a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonalával kalkulálnak, a termelékenység növekedését nem veszik figyelembe. A tanulmányt más okokból is érte kritika. Marhatartók azonnal a kutatók szemére vetették, hogy a számítások a hasznosított szántóföldre vonatkoztak, holott a legelő marhák a gabonatermelésre alkalmatlan területeket hasznosítják, nem akadályozzák a malomipari alapanyagok termelését. A FAO adatai szerint általánosságban 2,8 kg gabonából állítanak elő a kérődzők egy kilónyi húst, míg az abrakfogyasztóknak 3,2 kg-ra van ehhez szükségük. Ha azonban a fehérje szűkítjük a kérdést, akkor a szarvasmarha pusztán 0,6 kg növényi eredetű fehérjéből készít 1 kg tej- és húsfehérjét, ami élettanilag kedvezőbb is az ember számára.
Összességében nem tűnik indokoltnak az állattatást a növénytermesztéssel szembe állítani, konkurenseként kezelni. A FAO megemlíti: a növénytermesztésnek vannak olyan melléktermékei, amelyeket kifejezetten az állatok hasznosítanak. Nem szabad elfeledkezni az állatok ürülékéről sem, ami hozzájárul a talajok szervesanyag-tartalmának növeléséhez. Sokkal egyszerűbb, azonnal megoldandó feladat az, hogy a megtermelt élelmiszer 30-40 százaléka ne romoljon meg már a fogyasztóig elvezető úton. A másik hiányosság a vásárlók nevelése: csökkenteni kell a kidobott élelem mennyiségét is. A legnagyobb tartalékok pillanatnyilag ebben vannak, amikor az emberiség élelmiszer-ellátásáról beszélünk.
