Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
58 millió seertést vágtak le tavaly Németországban, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban - adta hírül a német sretéstartók szövetsége. A piacvezető Tönnies 16,6 millió állat vágásával megerősítette első helyét a vágóhidak rangsorában, piaci részesedése pedig csaknem 29 százalékra emelkedett. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban bejegyzett cég ugyanis bővíteni tudta telephelyét Schleswig-Holsteinben, és sokat invesztált a feldolgozókapacitások fejlesztésébe is. A második helyen a francia Vion düsseldorfi leányvállalata áll 15 százalékos vágási részesedéssel, majd a münstreri Westfleisch következik 14 százalékos részaránnyal.
A német sertéságazatot több fejlemény is nehéz helyzet elé állítja. A piaci lehetőségek hektikus változásait a hazai szabályozásban bekövetkező, egyre szigorúbb előírások is tetézik. 2018 az utolsó év Németországban, amikor érzéstelenítés nélkül kasztrálhatják a malacokat, ami egyelőre megoldhatatlan kihívásnak tűnik az ágazati szereplők számára. A kábítás vagy fájdalomcsillapítás költséges és időigényes művelet, mindenképpen rontja a német sertéselőállítás hatékonyságát és versenyelőnyét a piacon. A kasztrálás oka a hús "kanszagúvá" válása az ivarérést követően, amit meg lehet előzni azzal, hogy a sertéseket viszonylag fiatalon, nagyjából 90-95 kilós súlyban vágják. Léteznek szagtalan fajták is (Pietrain, MaxiMus, Yorkshire), amelyek csak mintegy 2 százalékban "büdösek". A féltest illatanyagait a biztonság kedvéért szenzorakkal kell szűrni a vágósoron. Vannak más, meglehetősen drága megoldások is (hormonanalógok) az ivari jelleg eltüntetésére, ezek alkalmazása az ágazat csekély rentabilitása miatt nem valószínű, kizárólag a speciális termékek (sonkák, szalámik) elkészítésében térülne meg.
Ezzel el is értünk a harmadik kihíváshoz, az afrikai sertéspestishez. A járvány Németország (és Magyarország) határain kopogtat, csak idő kérdése, hogy kimutatják-e a vadállományból. Európa a világ legnagyobb sertéshús-exportőre, ezen belül pedig a németek dominálják a sertéspiacot. Létkérdés számukra, hogy a vírus ne jusson át a határokon. Ha mégis, akkor meg kell értetni az exportpartnerekkel, hogy a vaddisznóban kimutatott pestis nem jelenti automatikusan a házisertés-állományok fertőzöttségét is - érvel a német sertéstartók szövetsége. Bárhogyan is csűrik-csavarják, ha kitör a járvány - talán éppen a lazább tartási szabályok miatt -, az fékezni fogja a kiáramló sertéshús mennyiségét, és bedugul az európai piac.