Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Május végén robbant a bomba, amikor kiderült, hogy az eddig 100 százalékban családi tulajdonban lévő debreceni Tranzit csoportban tulajdonrészt szerez a baromfipiacon kiemelkedő szereplőnek számító francia LDC-csoport. Mi indokolta ezt a lépést?
A Tranzit csoport évek óta vezető szerepet tölt be a hazai víziszárnyas piacon, a tranzakció pedig jelentősen felgyorsíthatja a növekedést. Ez ugyanakkor nem szükségszerű lépés, hanem inkább lehetőség volt a cég életében, a család ugyanis többször is beszélt arról az elmúlt években, hogy mi lenne a legjobb megoldás a szakmai tőke bevonására.
Miért szakítottak a családi vállalkozási formával?
Magyarországon a baromfiiparban nem jellemzők a társas vállalkozások, mivel inkább családi vállalkozásként működnek a cégek. Így sokaknak szokatlan, ha egy csaknem 30 évig 100 százalékban családi kézben lévő cég hirtelen közös tulajdont képez egy másik, ráadásul külföldi céggel. Ugyanakkor az LDC csoport is négy család tulajdonában van, ők tehát már hozzászoktak ahhoz, hogy többen hoznak döntést, kicsit demokratikusabban, és náluk nem kell többségi tulajdonosnak lenni ahhoz, hogy valakinek az ötlete, meglátása érvényesüljön. Ha egy cég túl akar nőni egy bizonyos méreten, akkor el kell engednie a centralizált, piramisjellegű irányítást, ami a tulajdonosi szerkezetre is igaz.
A tranzakció meglepte a hazai piaci szereplőket, mivel az ügyletről előzetesen nem szivárogtak ki részletek. A nagyrészt magyar tulajdonban lévő ágazatban hogyan fogadták a külföldi tőkebevonást?
Az iparágban nagyon sok vad sztorit hallottam arról, hogy miért is adtuk el a Tranzit csoportot, ugyanis még mindig mindenki eladásnak aposztrofálja az üzletet, pedig csak egy részét adtuk el a cégnek. Mi tőkét és tudást vontunk be, és így hoztunk létre egy vegyesvállalatot az LDC-vel. Hallottam olyat, aki szerint a franciák csak piacot vettek Magyarországon, a kereskedelem azonban nem így működik. A konkurens cégek érthető módon nem örülnek a hírnek, vevői oldalról pedig volt, aki jól fogadta, de volt olyan is, aki megijedt. Sokan azonban inkább örülnek annak, hogy a cég fejleszt, és szélesebb termékkörrel, nagyobb volumennel lesz majd jelen a piacon.
Mi az oka annak, hogy a francia LDC csoporttal hoztak létre vegyesvállalatot?
A Tranzit csoport néhány évvel ezelőtt elkezdte a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elitprogramját, ami egy előkészítő folyamat a tőzsdére vonulásra, a legtöbb céghez hasonlóan ugyanis a Tranzit is a tőzsdében látta a tőkebevonási lehetőséget. Ehhez azonban szükségünk volt szakmai befektetők bevonására, az LDC csoport pedig pont ekkor kezdett el partnert keresni a régióban. A francia baromfióriás eddig elsődlegesen a francia piacon volt nagyon erős, az elmúlt években azonban elkezdték a nemzetközi terjeszkedést. Habár 2000-ben Lengyelországba már bevásárolták magukat, és 100 százalékos tulajdonosok lettek, Magyarországon inkább stratégiai partnert kerestek.
A Tranzit csoporttal a tárgyalások tehát egy szakmai együttműködéssel kapcsolatban kezdődtek el, amely végül egy közös vállalattá fejlődött. Ennek egyik oka, hogy a két cégnek hasonlóak voltak az elképzeléseik a régió jövőjével kapcsolatban, és mindketten hasonló beruházásokat és fejlesztéseket tervezünk. Ugyanakkor a 28 éve családi alapon működő Tranzit számára ugyanolyan fontos volt a befektető szakmaisága és hozzáállása a szektorhoz, mint ahogyan az is, hogyan értékeli majd a partner a magyar céget egy ilyen közös vállalat létrehozásakor. Az elsődleges cél tehát nem csak a növekedés támogatása volt, hanem az 50 éves szakmai tapasztalattal rendelkező francia LDC tudása, hiszen nemcsak az élelmiszeriparban, de a kereskedelemben is jelentős ismeretekkel rendelkeznek.
Tervez külföldi terjeszkedést a cégcsoport az elkövetkező években?
Az egész tranzakció alapmotivációja a Tranzit csoport külföldi terjeszkedése volt. Komoly problémát jelentett ugyanis, hogy a cégcsoportnak nincs nemzetközi tapasztalata a terjeszkedésben és a befektetésben, valamint eddig a cégméret sem volt megfelelő ahhoz, hogy nagyobb kockázatú külföldi befektetéseket hajtsunk végre. Ezzel a tranzakcióval azonban megfelelő segítséget kaphatunk ahhoz, hogyan kell külföldön befektetni, milyen buktatói lehetnek, és mikre érdemes odafigyelni. Az LDC-től megfelelő szakmai tudást kaphatunk azzal kapcsolatban, hogyan kell a cégstruktúrát felépíteni, szeretnénk ugyanis befektetni a közeljövőben Szlovákiában, Romániában, valamint a volt Jugoszlávia területén is.
A legtöbben azt gondolnák egy ilyen tranzakció teljesen megváltoztatja a Tranzit-csoport szerkezetét és irányítási rendszerét. Milyen változások várhatók a vezetési hatáskörökben?
A tranzakció lezárása a napokban fejeződött be, és a teljes részvényesi megállapodás arra lett alapozva, hogy az eddigi menedzsment maradjon meg a továbbiakban is. Ez azt jelenti, hogy semmilyen szinten nem történt személyi változás a cégnél, az operatív irányítás, és a hatáskörök is úgy maradtak ahogyan eddig voltak. Az egyetlen változás mindössze annyi, hogy most már van egy supervisor board (2 fő magyar, 1 fő francia) a Tranzitnál, és az éves terveket, valamint a nagyobb befektetéseket közösen vitatjuk meg a franciákkal.
Egy ilyen megállapodás indokolttá teheti a feldolgozó-kapacitások növelését is. Vannak ilyen tervei a Tranzitnak a közeljövőben?
A Tranzitnak komoly tervei vannak a következő két évre a feldolgozó kapacitás növelésével kapcsolatban. Elsődlegesen a mezőgazdasági vonalon erősítenénk, ami több mint 60 ezer négyzetméternyi telephelybővítést jelent döntően Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében. Emellett előkészítés alatt van egy új takarmánykeverő építése, ami szintén egy több milliárd forintos beruházás lesz majd, valamint szintén a terveink között szerepel a továbbfeldolgozott temékek jelentős mértékű fejlesztése is. Az élelmiszeripari fejlesztéseink keretein belül - amely az elmúlt két évben mintegy 15 milliárd forint volt - nemrég fejeztük be a víziszárnyas-vágóhíd jelentős fejlesztését több mint 5 milliárd forintból, a 2017-ben megvásárolt nyírbátori baromfifeldolgozóban pedig rövid időn belül kétműszakos termelést szeretnénk beindítani.
Egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon a munkaerőhiány, amely talán a mezőgazdaságban látszik meg a leginkább. Önök mennyire szembesülnek ezzel?
A fejlesztésekhez és beruházásokhoz munkaerőre is szükség van, ami ebben a szektorban is komoly problémát okoz. Mi is küszködünk a munkaerőhiánnyal, amely nemcsak Magyarországra, de egész Európára érvényes. A hiány egyik oka, hogy rengeteg olyan új iparág jött létre az elmúlt 30-40 évben, amely felszívja a munkaerőt, ugyanakkor a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak alapvető problémája az urbanizáció. A mezőgazdaságban évről-évre egyre kevesebb a termelő, az állattenyésztés pedig nem tartozik a népszerű képzések közé. Szükség van tehát a szakma népszerűségének növelésére, és az élelmiszeripari szakemberek képzésének felgyorsítására, valamint a létszám növelésére. Újra vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára, egy vágóüzemnek ugyanis nehéz versenyeznie például a most közkedvelt IT szektorral, ezért most már a cégeknek is időt, pénzt és energiát kell áldozniuk a munkaerőhiány megoldására.
