Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Utólagosan teremtenék meg a törvényi kereteit annak, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelhesse a horgászok adóazonosító jeleit - derült ki a parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén. Az agrártárca szerint a jogi vita rendezéséhez egy országgyűlési módosítással a halgazdálkodási törvényt ki kell egészíteni azzal kapcsolatban, hogy milyen adatokat kezelhet a MOHOSZ.
Mint az agrarszektor.hu beszámolt róla, a több százezer horgászt érintő adatkezelési ügy előzménye, hogy a hazai horgászati érdekképviseleti csúcsszervezetként működő MOHOSZ január elsejétől új regisztrációs rendszert vezetett be, amelynek része az úgynevezett "Magyar Horgászkártya" igénylése, illetve kiváltása is. Aki a regisztrációs feltételeket nem teljesíti és a horgászkártyát nem váltja ki, az idéntől nem vásárolhat állami és területi horgászjegyet, ami azt jelenti, hogy legálisan nem horgászhat.
Az új rendszerben a MOHOSZ adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amely az adóazonosító jelre is kiterjed. A horgászoknak elektronikus regisztrációkor lefényképezett vagy beszkennelt adókártyájukat internetes felületen fel kell tölteniük, ha pedig az előírásoknak a horgászegyesületeknél kívánnak eleget tenni, az ottani ügyintézőknek az adóigazolványokról kötelezően másolatot kell készíteniük.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ugyanakkor egy vizsgálatával megállapította, hogy a MOHOSZ adatgyűjtési és -kezelési gyakorlata nem felel meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kódokról szóló törvénynek, illetve az unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR). A NAIH állásfoglalása szerint a szövetség jogalap nélkül kezelte az adóazonosító jeleket, és jogszabálysértést követett el, amikor az adóigazolványokról másolatokat kért be, illetve készíttetett.
A hatóság a jogszabálysértések miatt felszólította a MOHOSZ-t, hogy vizsgálja felül adatkezelési gyakorlatát, és más azonosítási mód alkalmazásával alakítson ki olyan rendszert, amely megfelel a GDPR-előírásoknak és a törvényi rendelkezéseknek. Emellett kötelezte a szövetséget arra, hogy törölje és semmisítse meg azokat az adóazonosító jeleket, illetve okmánymásolatokat, amelyekhez hozzájutott.
A MOHOSZ-nak kötelessége, hogy olyan regisztrációs rendszert működtessen, amellyel a horgászokat egyértelműen be lehet azonosítani, érvényesíteni lehet az eltiltási büntetéseket, illetve meg lehet akadályozni a - például többszörös regisztráción alapuló - visszaéléseket - hangzott el a mezőgazdasági bizottság ülésén. Ehhez az adóazonosító jelet találták a legalkalmasabbnak, mivel ebből minden állampolgárnak csak egy lehet. A halgazdálkodási törvény új regisztrációs rendszerrel kapcsolatos módosítási tervezetét tavaly év végén a NAIH is véleményezhette, de akkor az agrártárca szerint a hatóság a később megállapított, törvénysértéses kifogásokat nem jelezte.
A MOHOSZ a regisztrációkor a horgászokkal egy adatkezelési nyilatkozatot is aláírattatott, és ezt a szövetség úgy értelmezte, hogy ezzel az adókártyák adatait is jogszerűen kérte be. A NAIH viszont úgy foglalt állást, hogy az adóazonosító jelek kezeléséhez a személyes hozzájáruláson felül törvényi felhatalmazás is kell. Az agrártárca elképzelései szerint a halgazdálkodási törvény "technikai módosításával" ezt a felhatalmazást lehetne megteremteni a MOHOSZ számára.
A bizottsági ülésen elhangzott információk szerint a több mint 500 ezer regisztrált horgász között eddig mindössze öt akadt, aki a regisztrációval, illetve a horgászkártyák kiváltásával kapcsolatban adatvédelmi kifogást tett. Ez, illetve az adatkezelési nyilatkozatok aláírása azonban nem jelenti azt, hogy a regisztrációs adatbekéréssel a többi horgász közül mindenki egyetértene. Akik ugyanis az idén horgászni akartak, kötelezően teljesíteniük kellett az adatszolgáltatási előírásokat, akár helyeselték például az adóazonosító jelek bekérését, akár nem. Mivel az állami és a területi horgászjegyek kiváltása volt az elsődleges cél, a horgászok véleményüktől függetlenül alávetették magukat az új regisztrációs eljárásnak.
