Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A méhészegyesület honlapján arra hívják fel a tagok figyelmét, hogy a 20% víztartalom feletti méz, nem méz, pergetni nem szabad. Hogy pontosan mennyi nektár kerülhetett a repce és az akác virágzása után a kaptárakba, arról még nem tud pontos számot mondani Demeter László, hiszen Nógrádban még mindig zajlik a hordás.
"Tudok olyan 150 családos méhészt a nyugati országrészben, aki akácból egy kilót sem pörgetett. A Hajdúságban viszont akár 20 kilós átlagot is adott egy kaptár" - érzékelteti a csapadékeloszlás hatását a méztermésre a méhészeti szaktanácsadó. A repce virágzása viszont alapvetően a száraz időszakra esett, az aszály miatt hamarabb is indult meg, mint tavaly, majd egészen május 10-ig eltartott. A virágázás hosszával tehát nem volt baj, a területnagysággal viszont igen. A méhészek is megérezték, hogy a termelők sok ezer hektárnyi repcét kitárcsáztak a gyenge kelés és az őszi rovarinvázió miatt. A repcevirágzás végét pedig a nagy esők miatt nem lehetett jól kihasználni.
"Azt hiszem, jól tükrözi az idei kisebb kínálatot, hogy már vannak felvásárlók, akik 200 forinttal megemelték a nagybani méz árát" - teszi hozzá Demeter László.A legnagyobb közösségi portál méhészcsoportjaiban a repce "hordós" árát 600-700 forintos kilónkénti összegre mondják, míg az akácét inkább csak találgatják, 1200 forintra becsülik.
Bács-Kiskun megye egyik nagy méhésze, Koós Péter 160 családdal dolgozik, de hajdan 4-500 családdal is útnak indult. Ma már nem vándorol. 40 éves tapasztalattal a háta mögött állítja, hogy a méhész szakmának leáldozóban van:
Koós Péter környékén a repcehordás viszonylag jól sikerült, abból szerinte lesz egy jó közepes termés. Az akác viszont katasztrofális volt annak, aki nem vándorolt. Ahogy mondja, ami lett belőle, az kevés és túl híg a sok eső miatt. Szerencsére neki van egy szárazlevegős mézsűrítője, amivel a méhész barátainak számára is vállal sűrítést. Várakozásai szerint a most következő hársból, de különösen a selyemfűből valószínűleg jó lesz a termés, mivel utóbbi kifejezetten szereti a csapadékot virágzás előtt.
A méhek egészségi állapota mindig a figyelem középpontjában áll. Az idei enyhe télből jól jöttek ki a méhek, Koós Péter szerit az utóbbi 10 évben most indult a legjobban a szezon. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy jó lenne a helyzet. A varroa atka és a nozéma is jelen van az állományban, megfékezésük pedig egyre nehezebb.
- jegyzi meg a szakember, hozzá téve, hogy a megmaradt készítmények ára emelkedik. A fogyasztó sem ezt, sem a munkabérek és anyagok drágulását nem érzékeli. Erről bárki megbizonyosodhat, ha belép egy piacra vagy szupermarketbe: egy fillérrel sem drágább a méz most, mint 5 éve volt.
A jövedelmezőséget befolyásolja az is, hogy a méhész hordóban vagy üvegekbe kiszerelve értékesíti-e a portékáját. Koós Péter a kezdetektől fogva csak kiszerelve értékesít, Budapesten is van két fix árusító pontja. 160 méhcsalád ugyan soknak tűnhet, de érdemes tudni, hogy van már 8000 családos méhészet is az országban, ahol a mézeladás egészen más értékesítési stratégiát igényel.
A magyarországi méztermelés alkulását az alábbi ábra szemlélteti. Hozzátesszük: az egy főre eső mézfogyasztás mindössze 700 gramm körül alakul, ha pedig a mintegy 1500 tonna importot is figyelmebe vesszük, akkor évente csak 5500-6000 tonna mézre van szüksége az országnak, a többi a határon túl értékesül. Kevés olyan termékünk van, amelyik ennyire exportorientált lenne, mint a méz.
