A prosecco egyik oldalról igazi gazdasági siker: az olasz borászatok akkora boomot éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. 446 millió palack proseccót dobnak piacra évente, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.

A Borászportál összesítése szerint először 2013-ban előzte meg a prosecco globális értékesítése a francia champagne eladásait. A különleges francia pezsgőből 304 millió palackkal, míg a proseccoból 307 millió fogyott a világpiacon - az olasz habzóborok és pezsgők felügyelőbizottsága szerint (OVSE). A válságot követően a prosecco egyik alternatívája lett a champagne-nak, mert ár-érték arányban kedvező termék az olasz buborékos ital, amelynek minősége is egyre feljebb tart a prémium kategóriában.

A sikertörténetnek van árnyoldala is. A Padovai Egyetem új tanulmánya szerint 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza évente a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése. Az eső és az öntözés miatt a talaj egyszerűen eltűnik a régiók (Friuli-Venezia-Giulia és Veneto) szőlészetei alól, vagyis a termelők a saját jövőjüket élik fel éppen. A kutatók megvizsgálták Veneto három legjellemzőbb prosecco-termelő vidékét, és megállapították, hogy a regionális talajerózió 74%-áért a prosecchóz szükséges szőlőtermelés a felelős. Ez azt jelenti, hogy

- írta a Local nevű olasz lap. A prosecco túlnyomó részt glera szőlőből készül, a DOCG kategóriában minimálisan 85%-ban kell ezt a fajtát tartalmaznia. Ezen kívül házasíthatják a helyi verdiso, perera és bianchetta, vagy a nemzetközi pinot noir és chardonnay fajtákkal. A glera szőlőfajta egy Trieszt közelében található faluból származik, melyet Prosecconak neveznek. Innen ered a buborékos ital neve - írta a Borászportál.

 - állítja a kutatási jelentés. A kutatók szerint néhány egyszerű megoldással - füvet kell hagyni a szőlőtőkék sorai között, vagy sövényt telepíteni a parcellák köré - az erózió a felére csökkenthető.