2024. november 21. csütörtök Olivér

Nem tudott kibabrálni a magyar gyümölccsel az időjárás

agrarszektor.hu
Országszerte folyik a kajszibarack betakarítása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint idén - a tavalyi katasztrofális év után - jó termésre számítanak a termesztők. A minőségi magyar kajszira (ami egyébként a köznyelvben a sárgabarack) évek óta nagy a külföldi kereslet is.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban jó termésre számítanak a gazdák, ugyanis idén tavasszal nem károsította fagy a virágokat, a terméskötődés nagyon jó volt - derül ki a kamara közleményéből. Nagyon sok és jó minőségű kajszibarack várható, olyannyira, hogy válogatni, ritkítani is kellett a termést. Az országban a termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. Jelenleg mintegy 5777 hektáron folyik a termesztés, amiről - az előzetes termésbecslés alapján - az idén mintegy 32 ezer tonna gyümölcsöt szedhetnek le a termelők. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol közel 1500 hektár ültetvény található. Ennek mintegy harmadán a "Gönci Magyar kajszi" fajtát termesztik. Nagyobb termesztő-területek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.

A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A konferencia napirendre veszi az agrárium legjelentősebb és legaktuálisabb témáit az ágazat csúcsvezetőinek és döntéshozóinak részvételével. Szó lesz a magyar agrárgazdaság agrárpolitikai célkitűzéseiről, a nagy horderejű földszabályozási változásokról, a nyereséges növénytermelés alapvető feltételeiről és az állattenyésztés előtt álló fejlesztési-piaci lehetőségekről. A konferencia a Hajdúsági Expó programsorozatába illeszkedik, amely a térség legnagyobb agrárkiállításával és gépshow-jával is várja az érdeklődőket. Az augusztus 9-i konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Az elmúlt években átlagosan 24 ezer tonnányi volt az éves kajszibarack-termésmennyiség, 2018-ban pedig ennél jóval rosszabb, kevesebb, mint 10 ezer tonna. A hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. A gyümölcsöt sokféleképpen lehet felhasználni, a friss fogyasztástól a fagyasztáson át a befőzésig. Az országon belüli fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, zömmel Ausztriába és Németországba.

Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása Magyarországon, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható. A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába elmozdulás is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják.

Forrás: MTI Fotó: Balaton József

Rendkívül fontos lenne a magyarországi viszonyok közé való, hazai előállítású új fajták bevezetése, reagálva az éghajlatváltozásra és a csökkenő növényvédőszer-kínálatra. Szükség lenne a kajszibarack esetében is a betegségrezisztens, toleráns fajták nagyobb arányú használata, felmérve és mindig szem előtt tartva a piaci igényeket. Fontos például odafigyelni a kajszibarack növényvédelme során a kajszi "gutaütését" okozó kórokozókra, és ezek közt kiemelten a csonthéjasok európai sárgaság betegségét okozó fitoplazmára. A betegség elsősorban a faiskolai szaporítóanyaggal kerülhet be az ültetvénybe. A faiskolából kikerülő látensen fertőzött oltványok az ültetvényben a betegség elsődleges fertőzési gócaivá válhatnak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?