Az elsősorban cseresznye külkereskedelmével foglalkozó Poleks vállalat vezetője, Emirhan Şahinöz szerint igen jelentősek a Törökország nyugati részét sújtó áprilisi fagykárok - írja a FruitVeB. A fagy különösen a magasabban fekvő régiókban, így Szalihli, Iszparta és Afyonkarahisar körzetében okozott virágkárokat, de a maniszai cseresznyeültetvényekben és a Tekirdağ környéki almaültetvényekben is -4°C és -7°C közötti éjjeli minimum hőmérsékletet mértek, ami teljes virágzásban kapta el az állományokat. Ráadásul a fagy egy szokatlanul meleg időjárási időszakot követően következett be, ami előrehozta a fák fenológiai fejlődését, így sérülékenyebbé tette őket a hirtelen lehűléssel szemben. Şahinöz szerint egyes cseresznyeültetvények akár 70 százalékos veszteséget is elszenvedhettek:

A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, elsősorban a korai és a középérésű cseresznyefajtákban. Néhány magasabban fekvő ültetvényünkben a potenciális termésmennyiség akár 50-70 százalékát is elveszítettük. A későbbi virágzású fajtákkal rendelkező, alacsonyabb fekvésű ültetvények úgy tűnik, kevésbé érintettek, bár itt is vannak károk, mivel virágbarnulást, rosszabb terméskötődést, egyes területeken pedig a már fejlődő gyümölcsök károsodását figyeltük meg. Arra számítunk, hogy a gyümölcsösök össztermése idén jelentősen elmarad majd az átlagos volumentől.

Şahinöz hangsúlyozza, hogy a fagy miatt az egyes régiókban egyenetlen lesz a termés, ami megnehezíti az exportot:

Az időjárás mindenképpen hatással lesz az idei török cseresznyeexportra, főleg azért, mert a termés minősége valószínűleg heterogén lesz, és a külföldi értékesítésre szánt kiváló minőségű árut nehezebb lesz beszerezni. Ez megnehezítheti a betakarítás tervezését, növelheti a költségeket, és a gyümölcsök rendelkezésre állásának időablakát is szűkíti. Mivel a termelők és az exportőrök a legmagasabb hozamot hajszolják, nehézségekbe ütközhet a nemzetközi felvásárlókkal szembeni következetes mennyiségi kötelezettségvállalások teljesítése. A várhatóan alacsonyabb termés miatt az exportőrök kénytelenek lehetnek szűkíteni exportcélpontjaik körét

- fejti ki Şahinöz.

Mi elsősorban az európai piacokra exportálunk, többek között Németországba, Hollandiába, Skandináviába és egyre inkább az Egyesült Királyságba. Ezek a piacok prémium minőségű, nagy méretű, jól eltartható gyümölcsöket követelnek. A jelenlegi helyzetet tekintve valószínűleg fokoznunk kell majd az együttműködést más termelőkkel az exportképes mennyiségek beszerzése érdekében, és akár csökkenthetjük is az export desztinációk körét a legkövetkezetesebb, legmagasabb árrést kínáló vevőink javára. Ha az exportra szánt mennyiség nem lesz elegendő, könnyen lehet, hogy megfontoljuk kapcsolataink erősítését a hazai kiskereskedelmi partnereinkkel is.

A cseresznyeárak emelkedésére vonatkozó várakozás nagyon is valós, még a hazai piacon is, állítja Şahinöz:

Mivel a belföldi termelés szintje várhatóan csökkenni fog, a cseresznyeárak szinte biztosan emelkedni fognak. Az export minőségű gyümölcs valószínűleg felárat fog fizetni, de még a másodosztályú cseresznye iránt is megnő a kereslet. Ugyanakkor a logisztikai költségek, a minőség ingadozása, valamint a hazai szupermarketek és nagykereskedések keresletének kielégítése miatt a kínálat nagyobb része a helyi piac felé fog tolódni. A hazai nagykereskedelmi piacokon az árak régiótól és fajtától függően 30-50%-kal emelkedhetnek. Ezzel párhuzamosan rövidebb, kihívásokkal teli cseresznyeszezonra számítunk. A terméshozamok csökkennek, és a minőségi állandóságot nehezebb lesz elérni. Szelektívebbnek kell majd lennünk a betakarítás során, és a munkatermelékenység csökkenhet. Meglátásom szerint a magasabb árak miatt gondos tervezéssel biztosítani tudjuk majd a jövedelmezőséget. Ebben az évben a fő hangsúlyt a hulladék minimalizálására, a kiemelt szerződések teljesítésére és a gyümölcsminőség biztosítására fogjuk helyezni a fokozottan stresszes körülmények között - ennek eléréséhez a stratégiai rugalmasság kulcsfontosságú lesz

- zárja gondolatait Şahinöz.