Az Európai Unió tagállamai az Unió által koordinált, reprezentatív éves mintavételi terv alapján végzik a növényvédő szer vizsgálatok jelentős részét - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ennek eredményeképp 2017-ben több mint 11.000 minta vizsgálata történt meg, amelyekből összesen 171 növényvédő szer jelenlétét vizsgálták. A program 12 termékcsoportot érintett. A növényi eredetű élelmiszerek közül gyümölcsféléket (körte, narancs, kivi), zöldségféléket (karfiol, hagyma, répa, burgonya, bab) és gabonaféléket (rozs, rizs), míg az állati eredetű termékek közül a baromfi és a birka zsírszövetet vizsgálták. Az ellenőrzött növényi eredetű élelmiszereknél a legtöbb növényvédő szert a rizs és körte mintákban mérték. Rizs esetében leggyakrabban az isoprothiolane és bromidion-tartalmú peszticideket tudták kimutatni. Az állati eredetű termékek esetében a környezetben tartósan megmaradó szerves, zsíroldható szennyezők jelenléte még mindig kimutatható, annak ellenére, hogy e szerek használata régóta tilos az Unióban. A jelentés következtetései között szerepel, hogy a környezetben még mindig megtalálhatók a DDT (diklór-difenil-triklóretán) és hexaklórbenzol maradékai, annak ellenére, hogy ezen anyagokat hozzávetőlegesen 4 évtizede kivonták a forgalomból.

Magyarországon több mint 2.500 minta növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálták, amelynek 58,1 %-a belföldről, 33 %-a az Európai Gazdasági Térségből származott, míg 8,9 %-a harmadik országból importált termék volt. A vizsgált minták 54,5 %-ánál nem volt kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradék, az esetek további 43,2 %-ánál pedig a rendeletben meghatározott maximális maradékanyag-határérték alatti értéket mértek. A vizsgált minták mindössze 2,3 %-ánál fordult elő a határértéknél magasabb növényvédő szer mennyiség jelenléte. A vizsgálatok eredménye alapján elmondható, hogy hazánkban a határértéknél magasabb peszticid-tartalmú termékek aránya átlagosan 1,8 %-kal kisebb, mint a vizsgálatba bevont összes ország átlagában.

 A határértékekkel kapcsolatban fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket jelentős biztonsági tartalék mellett határozzák meg az Európai Unióban, amely során figyelembe veszik az érzékeny fogyasztói csoportok (például várandós nők, gyermekek, tartós betegséggel küzdőidős emberek) élettani sajátosságait is. Ezek alapján, a tudomány jelenlegi állása szerint az élelmiszerekben jelen lévő növényvédőszer-maradékok mennyisége nem veszélyezteti az európai fogyasztók egészségét.