A FAO adatai szerint Európában az utóbbi 40 évben nőtt a zöldségkínálat (beleértve a burgonyát és a hüvelyeseket is). A közösség északi területein jellemzően kevesebb zöldség áll rendelkezésre, mint a délin, például Finnországban napi 195 g zöldségféle jut egy főre, ami éves szinten 71 kg zöldséget jelent, míg Görögországban napi 756 grammal és évi 276 kilogrammal számolhat egy átlagfogyasztó. A zöldség- és gyümölcsárak annak ellenére növekednek, hogy a termelés bővült. A fajlagos fogyasztás növekedése ugyanis meghaladja a kínálat emelkedését.

Az elmúlt 10 évben 5 európai állampolgárból 1 megváltoztatta étkezési szokásait: egyre többen állnak át a rostban gazdag ételek fogyasztására, ennek okaként részben a túlsúlyt jelölik meg. Egy másik, egyre erősödő trend az állatvédelmi okokból vegánná válás. Németországban a sertésfogyasztás 10 év alatt fejenként 5 kilogrammot esett : a korábbi évi 40 kilogrammról 35-re mérséklődött. Az Európai Unió 2030-ig szóló prognózisa szerint a közösségen belül folyamatosan csökkenni fog az egy főre eső húsfogyasztás, a 2018-ben mért 69,3 kilogrammról 68,6 kilogrammra mérséklődik, ami a vegetáriánusok számának emelkedésével hozható összefüggésbe.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedése különösen az északi régiókban ugrott meg. 2017-ben 4 emberből egy (27%) már azt állította egy uniós felmérésben, hogy naponta legalább kétszer fogyaszt gyümölcsöt, további 37% pedig naponta egyszer eszik gyümölcsöt. A gyümölcsöt naponta kétszer fogyasztók aránya 23%-nak adódott, míg az egyszeri evők a lakosság 40%-át tehetik ki az eredmények szerint.

Zöldségből az írek és a belgák esznek a legtöbbet Európában. Magyarországon extrém alacsonynak adódott azok aránya, akik naponta fogyasztanak zöldségfélét, csak minden harmadik ember mondhatja ezt el magáról. Ennek ellenére a trend hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat: a zöldség- és gyümölcsfélék egyre drágábabn érhetőek el a boltokban, ami még jobban elveszi a magyarok kedvét az egészéges táplálkozástól. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni.