Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A sertéságazat a magyar mezőgazdasági kibocsátás 8%-át tette ki 2018-ban, a magyarországi sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján pedig megközelítette a 2,9 milliót - írja közleményébe az MSTSZ. A magyar konyha egyik nélkülözhetetlen alapanyaga a sertéshús és az abból készült különböző feldolgozott élelmiszerek. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) nem csak a gazdák és gazdálkodó szervezetek segítését, tájékoztatását tűzte ki célul, hanem fontos feladatának tartja a sertéshúsfogyasztás népszerűsítését is, valamint azt, hogy jobban megismerje a fogyasztók szokásait, egyéni motivációit, ez által hozzásegítve partnereit a vevői igények legmagasabb szintű kiszolgálásához.
Az ősszel megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látogatói körében végzett kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több mint fele úgy véli, alacsonyabb jövedelem mellett is lehet egészségesen táplálkozni, amelybe a sertéshús fogyasztása is beilleszthető. A megkérdezettek több mint 65%-a megbízhatóbbnak tartja a magyar termékeket a külföldről érkezőknél és ezt szívesebben is emelik le a polcokról. Bár a válaszadók 1/3-a nyitott az újdonságokra és szívesen próbál ki új ízeket, vásárlásnál leginkább egy már jól ismert márka felé nyúl.
A húsfajták közül legnépszerűbb a csirkehús, a megkérdezettek több mint 90%-a naponta fogyasztja, ám a sertéshús sincs sokkal lemaradva, 80%-os napi, heti szintű fogyasztási aránnyal a dobogó második fokán áll. Marhát, pulykát, halat inkább csak havonta, kacsa, liba és vadhús pedig még ennél is ritkábban kerül a válaszadók asztalára.
A megkérdezettek felének a sertéshús megvételekor számít az ár, kétharmaduk pedig tudatosan figyel a szavatossági időre, a termékek összetevőire és az élelmiszerbiztonságra is. Lényeges még a vásárlási döntés meghozatalakor az áruk származási helye, a családtagok véleménye, a termék kinézete és a tartósítószerek feltüntetett értékei. Meglepő módon a koleszterin-, energia- és zsírtartalmat nem tartják annyira fontos befolyásoló tényezőnek
