A koronavírus-járvány a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is hatással van, akár, ha az áruszállítást, a kereskedelmet, a munkaerőt, vagy az üzemek működését nézzük. Miután Orbán Viktor hétfőn a gazdasági élet több kulcsfontosságú szereplőjével és a kormány tagjaival is egyeztetett Magyarország gazdasági mentőcsomagjáról, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy komplex gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg, amelyben minden ágazatra nézve megfogalmazták a lehetséges javaslatokat, így az élelmiszergazdasági ágazat számára is elkészültek az MKIK válságkezelési javaslatai. A javaslatok összeállításában az agrárium több fontos szereplője is részt vett, ilyenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Bonafarm Zrt. a Master Good Kft., a Mirsa Zrt., az Első Pesti Malom és Sütőipari Zrt., az Univer Product Zrt., a Viresol Kft./Kall Ingredients, az Európa Pék Kft., a Kecskeméti Konzerv Kft. és az Alpha Vet Állatgyógyászati Kft. - írja közleményében az MKIK.

Megszereztük: ez lehet az Orbán-kormány élelmiszeripari mentőcsomagjában

Íme az MKIK válságkezelési javaslatai közül a rövid távúak.

Ahogy azt az Agrárszektor megírta, a rövid távú javaslatok között többek között olyanok szerepelnek, mint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szinten tartásához szükséges áruk határátlépésének pontos szabályozása és a szabályozás kommunikációja, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szinten tartásához szükséges szakemberek határátlépésének pontos szabályozása, ingázó és rendszeres határátlépő munkaerő biztosítása, vagy akár a nehézsúlyú sertés program elindítása az agrárminiszterrel való egyeztetés függvényében. Emellett szerepel még a javaslatok között a beruházási jellegű támogatások átmenti könnyítése az EU csoportmentességi rendeletének bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatban, valamint az elnyert pályázatokkal kapcsolatos vállalások teljesítési határidejének automatikus meghosszabbítása is. 

Lapunk összegyűjtötte a közép- és hosszútávú, illetve a horizontális, azaz ágazat független javaslatokat is. A közép távú javaslatok 2020. szeptember 30-ig tartó időszakban kerülnének bevezetésre, a vészhelyzeti intézkedések fokozatos kivezetése és enyhítése mellett, míg a hosszú távú javaslatok 2020. október utáni időszakra, 2021. évre a vészhelyzeti intézkedések (feltételezett) kivezetése után, a gazdasági tevékenység gyors helyreállítása érdekében kerülnének bevezetésre. 

Közép távú javaslatok

A nehéz helyzetbe került hazai élelmiszertermelő cégek fokozott bevonása a közétkeztetésbe

Magyarországon működő, közétkeztetéssel foglalkozó intézmények alapanyag beszerzésére pályázat kiírásával, olyan magyar élelmiszeripari feldolgozással foglalkozó cégeknek, melyek magyar munkaerővel, magyar alapanyagból, Magyarországon, magyar élelmiszeripari termékeket állítanak elő. A magyar állam a hazai és a külföldi termékek árkülönbözetével támogathatná pl. a magyar húsüzemeket, hogy megérje venni a drágább, de 100%-ban (vagy nagyon magas arányban) itthon előállított mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket. 

Hosszú távú javaslatok

A koronavírus miatti piaci helyzetből fakadó raktárkészlet növekedés (export szállítási problémák stb.) finanszírozásához nyújtott állami támogatási rendszer kialakítása

A szállítási problémák miatt, a kritikus területeken (elsősorban Olaszországban) lévő üzemek működésének felfüggesztése miatt Magyarországon rekedő készletek raktározásának finanszírozásához szükséges támogatások alkalmazása.

Horizontális, ágazat független javaslatok:

Az otthoni munkát elősegítő eszközök és szoftverek beszerzésére dedikált pályázattal

A home office-t elősegítő eszközök - laptopok, okostelefonok, videokonferencia lefolytatására alkalmas rendszerek - és szoftverek beszerzésére dedikált pályázat kiírása évente 2-3 alkalommal az elkövetkező 2 évben, különös tekintettel a fizikai dolgozókkal való kapcsolattartásra. A koronavírus járvány egyértelműen megmutatta, hogy az otthoni munkavégzés a munkakörök egy igen jelentős részében megoldást jelent, hozzájárul a gazdaság krízishelyzetben való életben tartásához, ezen felül nyilvánvaló környezeti előnyökkel jár. 

A központi tartalékgazdálkodás újratervezése

A központi tartalékgazdálkodásban megfelelő mennyiségű - a nemzeti létfontosságú rendszerelemek termelési igényeit is figyelembe vevő - készlet építése vészhelyzet esetére védőfelszerelésből, szájmaszkokból és fertőtlenítőszerekből annak érdekében, hogy vészhelyzet és kereskedelmi készlethiány esetén az érintett hazai vállalkozások ellátása biztosított legyen.