A rozébor előállításának részleteit sajnos kevesen ismerik, de sok téves gondolat - például, hogy speciális, rózsaszínű szőlőből készül - is kering az emberek fejében vele kapcsolatban - írja közleményében a Szent István Egyetem. Éppen ezért lényeges, hogy tisztában legyünk néhány alapvető információval. A rozé a kék szőlőfajták feldolgozásával készül, úgynevezett gyors feldolgozással, amely maximum egy-két órás héjon áztatást enged meg. Színe a halvány rózsaszíntől egészen a világos vörösesig terjedhet, amely az áztatás idejétől függ. A rozéborok kitörési pontot jelenthetnek Magyarország számára a nemzetközi borpiacon, hiszen hazánk összes borvidéke - leszámítva Tokajt - alkalmas arra, hogy olyan kék szőlőfajtákat termesszen, amelyből jó minőségű rozékat lehet készíteni. A rendelkezésre álló szőlőfeldolgozási technológiát tovább színesíti az adott borász személyisége és egyénisége. Technológiától függően, a rozé borokat a következő évjárat megjelenéséig el kell fogyasztani, ha pedig ajándékba szánunk egy palackot, erre ebben az esetben is illik figyelni. Fogyasztása - a szakirodalmi ajánlások szerint - 10-12°C-on optimális. Illatában epres, szamócás, erdei gyümölcsre emlékeztető illatokkal, gyümölcsös jelleggel, élénk savérzettel rendelkezhet egy jó minőségű, általunk megkóstolt rozé.

Azok számára, akik az élvezeti értéken túl szeretnék behatóbban is megismerni többek között a rozéborok készítésének folyamatát, kiváló lehetőséget kínál a Szent István Egyetem Borászati Tanszékén zajló szőlész-borász mérnöki alap- és mesterszintű képzés valamint az élelmiszermérnök alapképzés. Az edukáció mellett a SZIE kutatói olyan fontos, napjainkra jellemző, sarkalatos problémakörökre is felhívják a figyelmet, mint a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatósága. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek (növényvédő szerek) visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyekhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség.