Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ami a májusi 2,2%-os infláció után jelentős emelkedés. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, írta meg az Infostart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Bár az adatgyűjtést a statisztikusok figyelmeztetése szerint nehezíti a koronavírus-járvány, és esetenként becslésekre kell hagyatkozniuk, azért figyelemre méltó trendeket jelez a legfrissebb jelentés is.

Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4%-kal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban. Az első féléves infláció 3,4%-os volt, a maginfláció 4% maradt - közölte a KSH. Utóbbi a jegybanki toleranciahatáron belül van. A nyugdíjas fogyasztóiár-index azonban éves összevetésben 3,6%-os emelkedést jelez, vagyis az idősebbek pénztárcáját jobban megterheli a drágulás.

Az előző év júniusához viszonyítva azonban az élelmiszerek jelentősen, 7,8%-kal drágultak, ezen belül a párizsi, kolbász ára 20,5%-kal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1%-kal, a sertéshúsé 17%-kal, a cukoré 14,2%-kal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8%-kal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7%-kal kerültek többe 2019 júniusához képest, ezen belül a dohányáruk 11,1%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

2020. májusához képest júniusban az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs ) 3,2%-kal, a tej 1,7%-kal, a párizsi és a kolbász 1,4%-kal, a baromfihús pedig 1,3%kal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3%-kal drágultak. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3%-kal kerültek többe.

A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írta, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.

Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.

Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz.