Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hét elején jelent meg Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című tanulmány új kiadása szerint akár 690 millióan is éhezhettek 2019-ben, ami 10 milliós növekedést jelent az előző és majdnem 60 milliósat az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A magas költségek miatt több milliárdan nem engedhetik meg maguknak, hogy egészségesen és táplálón étkezzenek. Számszerűen a legtöbb éhező Ázsiában van, de a növekedés mértéke Afrikában a legnagyobb. A jelentés világszerte 130 millióra becsüli azok számát, akik a koronavírus-járvány miatt kerülhetnek a tartósan éhezők táborába ez év végéig.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban az irányadó globális kiadvány, amely az éhezés és a hiányos táplálkozás felszámolásában elért eredményekről számol be. A kiadvány az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésében készült.
- írták a kiadvány előszavában a fenti szervezetek vezetői.
A számokról részletesebben
A 2019-es kiadvány kiemelt jelentőségű friss adattal szolgál Kínáról és más népes országokról, ami a globális éhezésre vonatkozó előzetes becslések csökkenését hozta magával. Ennek ellenére a tendencia változatlan. Az adatokat 2000-ig visszamenőleg újraszámolva is ugyanerre a következtetésre lehet jutni, amely szerint a korábbi évtizedek stabil javulása után 2014-ben a krónikus éhezés újból növekedni kezdett, ami kitart egészen napjainkig.
Ázsiában élnek a legnagyobb számban éhezők (381 millió), azt követi Afrika (250 millió), majd Latin-Amerika és a Karib-térség (48 millió). Az alultápláltság aránya 8,9%, ami minimális változást jelent az abszolút számok növekedése mellett 2014 óta. Vagyis az elmúlt öt évben az éhezők száma együtt nőtt a globális lakosságszám-bővüléssel.
A számok elfedik a kontinenseken belüli különbségeket. Arányaiban az afrikai kontinens a leginkább sújtott térség (és válik egyre inkább azzá) a maga 19,1%-os alultápláltsági mutatójával. Ez több mint kétszerese az ázsiainak (8,3%) és a latin-amerikai és karib-térségi értéknek (7,4%). Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2030-ra Afrikában él majd a világban súlyosan éhező emberek több mint fele.
A járvány hatása
Miután az éhezés elleni küzdelem gyengélkedni látszik, a koronavírus-járvány felerősítette a bizonytalanságokat és az egyenlőtlenségeket a globális élelmiszer-ellátási rendszerekben, vagyis minden az étel előállításával, elosztásával és fogyasztásával kapcsolatos tevékenységben és folyamatban. Bár még korai felmérni a lezárások és a járvány terjedését akadályozni hivatott egyéb rendelkezések teljes hatását, a jelentés szerint 83 milliótól akár 132 millióig is terjedhet azok száma, akik a COVID-19 gazdasági hatása miatt válhatnak éhezővé. Ez a visszalépés a 2-es számú fenntartható fejlődési cél (zéró éhezés) megvalósítását is veszélybe sodorja.
Egészségtelen táplálkozás, alultápláltság és hiányos táplálkozás
Az éhezés és a hiányos táplálkozás minden típusának megszűntetése (köztük az alultápláltság, mikrotápanyaghiány, túlsúly és elhízás) túlmutat a túléléshez szükséges táplálék biztosításán: az ételnek - különösen a gyermekekének - egyúttal táplálónak is kell lennie. Ezen ételek magas ára és az egészséges táplálkozás alacsony elérhetősége azonban számtalan családot akadályoz ebben.
A jelentés bizonyítékkal szolgál, hogy az egészséges étrend költsége meghaladja a nemzetközi szegénységi küszöböt ($1,9). Még a legolcsóbb egészséges étrend is ötszöröse egy szénhidrát-túlsúlyos diéta árának. A tápanyagban gazdag ételek, a tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, és az állati vagy növényi fehérjék a legdrágább alapanyagok világszerte.
A legújabb becslések szerint 3 milliárd ember (vagy még több) nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon. A szubszaharai Afrikában, Dél-Ázsiában a lakosság 57%-ra igaz ez, de még Észak-Amerika vagy Európa sem kivétel. Részben emiatt a hiányos táplálkozás elleni harc meginogni látszik. A jelentés szerint 2019-ben az öt év alatti gyermekek 25-30%-a (191 millió) maradt el növekedésében, további 38 millió volt túlsúlyos. A felnőttek körében az elhízás járványszerű méreteket ölt.
Felhívás cselekvésre
A jelentés azzal érvel, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele mellett, az egészséges táplálkozásra való globális átállás visszafoghatja az éhezés növekedését és jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. Azzal számolnak, hogy a helytelen táplálkozással összefüggő egészségügyi kiadások, ami akár az 1300 milliárd (1,3 billió) dollárt is elérheti 2030-ban, szinte teljesen eltűnnének, miközben az üvegházhatású-gázkibocsátás táplálkozással összefüggő társadalmi kiadásait (mintegy 1,7 billió dollár) akár negyedére is lehetne csökkenteni.
A kiadvány ezért az élelmezési rendszerek átalakítását sürgeti, hogy a tápláló ételek és az egészséges táplálkozás elérhetőbbé váljanak. Bár a megoldások országról országra eltérhetnek, vagy akár azokon belül is, a végső választ a teljes élelmiszer-ellátási láncba, a környezetbe és a politikai gazdaságtanba való beavatkozás jelentheti, ami a kereskedelmet, közkiadásokat és befektetéseket határozza meg. A jelentés felszólítja a kormányokat, hogy:
- vegyék figyelembe a táplálkozás szempontjait a mezőgazdaságban;
- dolgozzanak az árnövelő tényezők kiiktatásán az élelmiszertermelésben, -tárolásban, -szállítmányozásban, -elosztásban és -értékesítésben - köztük a hatékonytalanság és az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentésével;
- támogassák a kistermelőket a táplálóbb alapanyagok termelésében és biztosítsák piacra jutásukat;
- kezeljék a gyermekek táplálkozását kiemelt prioritásként;
- segítsék elő a változást oktatás és tájékoztatás révén;
- és építsék be a táplálkozást a nemzeti szociális és befektetési programokba.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban mögött álló öt ENSZ szervezet vezetője elkötelezett ezen időszerű változás támogatásában, úgy, hogy mindez "az emberek és a bolygó számára fenntartható módon" történjék.