Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jóvoltából elérhetők a legfrissebb adatok és trendek az Élelmezés és táplálkozás helyzete Európában és Közép-Ázsiában kiadványban - írja a FAO. Az elmúlt több mint 20 évben a térség országai érdemben javítottak az alultápláltsági mutatókon. Egy év alatt 2020-ra a világátlag 1,5%-kal 9,9%-ra nőtt, miközben kontinensünkön ez az érték nem érte el a 2,5% sem. Ezen adat mögött azonban jelentős eltérések lapulnak: alacsony az éhezés szintje az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államai és a Független Államok Közösségének európai országai körében, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és a Nyugat-Balkánon azonban romló tendenciát figyelhettünk meg az elmúlt években.

Luxus lenne most nem élni a pályázatokkal: de van pár buktató, amire oda kell figyelni

Most érdemes pályázni.

A járvány miatt romlott az élelmezésbiztonság Európa és Közép-Ázsia országaiban - hangsúlyozta a FAO helyettes főigazgatója és regionális képviselője Vladimir Rakhmanin a kötet előszavában. Ennek fényében a jelentés arra kereste a választ, hogy az éhezés és táplálkozás mutatói hogyan változtak a járvány árnyékában és közelebb kerültünk-e a fenntarthatósági célok megvalósításához? A tavalyi év a világ minden pontján a járvány kitöréséről szólt, ezen belül is a piacok, a kereskedelem és az ellátási láncok zavarairól. Kontinensünkön eközben a súlyosan éhezők száma 7 millióval 22 millió főre nőtt (a lakosság 2,4%-a) 2020-ra, a közepesen és súlyosan éhezőké, akik számára nem elérhető a biztonságos és tápláló élelem, 14 millióval 111 millióra (a lakossáb 11,9%-a). Ez egy térségi átlag, a Nyugat-Balkán, Közép-Ázsia és a Kaukázus esetében az arányok rosszabbak. 

- mondta Rakhmanin.

Megszólalt a Kométa-vezér: túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerért

Újra kell gondolni az élelmiszer-termelési láncot.

A táplálkozási mutatókról részletesebben

Előrelépés történt a helytelen táplálkozás különféle formáinak visszaszorításában, ezen belül a gyermekkori alulnövekedés, illetve az elégtelen és az alacsony születési súly esetében is. Eközben Európa és Közép-Ázsia országai rosszabb helyzetben vannak a kizárólagos anyatejes táplálás, a gyermekkori túlsúly és a felnőttkori elhízás terén. Különösen aggasztó a helyzet a felnőttkori elhízás esetében, amit a járvány tovább ronthat. Hiába a javulás az elmúlt években, 7,1%-os mutatójával térségünk meghaladja a világátlagot a gyermekkori túlsúly esetében. Cheng Fang, a FAO közgazdásza és a kiadvány fő szerzője elmondta, hogy már a járvány előtt is bizonytalan volt a helyzet a Kaukázus és Közép-Ázsia országaiban, ami tavaly tovább romlott. Az egész térség ellenálló képességét meghatározzák az ezen alrégiókban meghozott intézkedések. 

A felnőttkori elhízás mindenhol gyorsan terjed - beleértve a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokat. A szülőképes korú nők 17,4%-át sújtja a vérszegénység, míg a Kaukázusban és Közép-Ázsiában ez az érték megközelíti vagy akár meg is haladja a 29,9%-os globális átlagot. A kizárólagos anyatejes táplálás tekintetében fontos előrelépés történt az elmúlt években (hét év alatt 31,1%-ról 41,7%-ra nőtt az elterjedtsége 2019-re) főként a Kaukázus és Közép-Ázsia országaiban, azonban ez továbbra is elmarad a globális átlagtól. Az elmúlt 20 évben világszinten javult a helyzet az alacsony születési súly tekintetében és térségünk sem maradt el ettől a lassú, de pozitív trendtől: a kontinens átlaga (6,9%) a globális érték fele. Ezzel szemben az alacsony születési súly előfordulása sem a magas sem az alacsony jövedelmű országokban nem csökkent szignifikánsan.