A jelentés Európa és Közép-Ázsia régió előrehaladását követi nyomon az éhezés, az élelmezés-bizonytalanság és a táplálkozással összefüggő problémák 2030-ig történő felszámolása felé, és fokozott intézkedésekre szólít fel ennek elérése érdekében. A 2024-es kiadás fő témája a vízbiztonság, így kiemelve a vízügyi ágazat kapcsolatát a mezőgazdasággal, élelmezésbiztonsággal és a táplálkozással. Hét ENSZ-szervezet egyesítette erőit és kapacitását a 2024-es élelmezésbiztonságról és táplálkozásról szóló európai és közép-ázsiai ENSZ jelentés elkészítése végett: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE), az Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Az együttműködés elősegítésével arra törekszünk, hogy felgyorsítsuk egy éhezésmentes, egészséges és vízbiztonságos régió megvalósítását. Szervezeteink elkötelezettek, hogy támogassák a kormányokat és új partnereket vonjanak be a következetes nemzeti és regionális szintű szakpolitikák érdekében, valamint, hogy fenntartható megoldásokat biztosítsanak a régió kihívásaira.

Ezt a közös nyilatkozatot tette a jelentés előszavában Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettes és regionális képviselő; Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója; Radics Kornélia, a WMO Európai Regionális Iroda igazgatója; Dina Saleh, az IFAD regionális igazgatója a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában; Tatiana Molcean, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkár-helyettese és az ENSZ-EGB ügyvezető titkára; és Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.

Fennálló élelmezésbiztonsági kihívások

Bár a globális adatokat tükrében Európában és Közép-Ázsiában továbbra is alacsony az éhezés és az élelmezési bizonytalanság, számos ország továbbra is különböző mértékű élelmezésbiztonsági és táplálkozási kihívásokkal küzd, a jövedelmi szinttől, a társadalmi-gazdasági tényezőktől, és az éghajlati kockázatoknak és konfliktusoknak való kitettségtől függően, beleértve az ukrajnai háborút is.

Míg az alultápláltság 2023-ban világszerte a lakosság 9,1%-át érintette, addig térségünkben 2005 óta ez 2,5% alatt maradt. Közép-Ázsiában azonban a lakosság mintegy 3%-nak, vagyis 2,3 millió embernek elégtelen a táplálkozásból származó energiabevitele.

Valamivel nagyobb azoknak az aránya, akik nem jutnak rendszeresen elegendő, biztonságos és tápláló élelemhez. 2023-ban Európa és Közép-Ázsia lakosságának mintegy 11,5%-a - vagyis 107,2 millió ember, ami közel 1,5 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban - volt érintett az élelmezésbiztonság mérsékelt vagy súlyos hiányában. A súlyos élelmezésbizonytalanságban szenvedők száma is csökkent, a 2022-es 25,8 millióról 2023-ban 24,5 millióra.

Ezt a két mutatót - az élelmezésbiztonság mérsékelt vagy súlyos hiányát a lakosság körében élelmezésbizonytalansági nemzetközi skála alapján, valamint az alultápláltság előfordulását - arra használják, hogy nyomon kövessék a világ előrehaladását az éhezés felszámolását előrevetítő 2-es számú fenntartható fejlődési cél elérése felé, más szempontokat behozva és adatokat felhasználva a becslések pontosságának és naprakészségének érdekében. A régió az elmúlt két évtizedben jelentős javulást mutatott az öt éven aluli gyermekek fejlődésének elmaradására és sorvadására vonatkozó alultápláltsági mutatók tekintetében. Ezenkívül a régióban a vérszegénység szignifikánsan kisebb részét érintette a 15-49 éves korcsoportba tartozó nőknek (18,8%-ot) mint amekkora a globális becslés e téren (29,9%).

Eközben Európa és Közép-Ázsia a felnőttkori elhízás növekvő problémájával néz szembe, amely 2022-ben a lakosság több mint 20%-át érintette, meghaladva a 15,8%-os globális átlagot. Ezen túlmenően, bár a túlsúly előfordulása az öt év alatti gyermekek körében tovább csökkent (7,1%-ra), még mindig meghaladta a 2022-es 5,6%-os globális becslést. Ezen túlmenően a régióban körülbelül 64,3 millió ember - a lakosság 6,9%-a - nem engedhette meg magának az egészséges táplálkozást 2022-ben, bár ez messze elmaradt a 35%-os a globális átlagtól.

Vízbiztonság a mezőgazdaság, élelmiszerek és a táplálkozás területén

A vízgazdálkodással kapcsolatban ez a jelentés túlmutat a globális diskurzuson - amely gyakran csak a „vízhiányt” érinti -, és a vízbiztonságra összpontosít, amely magában foglalja általánosságban a víz elérhetőségét, külön figyelmet fordítva az ivóvízre, a higiéniára, a vízhasználat hatékonyságára, a minőségére és a vízgazdálkodásra. A jelentés feltárja a vízbiztonság, valamint az élelmezésbiztonság és a táplálkozás komplex egymásrautaltságát, amely viszony egy része közös érdekeket jelent, máskor inkább érdekellentétet.

A jelentés bemutatja a régió vízzel kapcsolatos legfontosabb kihívásait, többek között a romló vízügyi infrastruktúrát, a növekvő éghajlati változékonyságot és változást, a vízszennyezést, a gyenge vízügyi irányítást, a határokon átnyúló vízügyi együttműködés összetett jellegét és a vízügyi adatok hozzáférhetőségének hiányosságait. 

A vízhiányos országokban a jelek szerint sokkal nagyobb a mezőgazdasági vízfelhasználás, mely mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága alacsonyabb ezekben a térségekben. A régió számos fejlődő országában növekszik a vízigényesebb állati termékek (pl. marhahús, csirke, tojás és tej) iránti kereslet, ami növeli az élelmiszertermelés általános vízigényét. 

Az elemzés azt mutatja, hogy a magasabb jövedelmű országok általában nagyobb vízbiztonsággal rendelkeznek. A jelentés szerint a régióban az élelmezésbiztonság kevéssé probléma, még az alacsony vízbiztonságú országokban is. Ugyanakkor a biztonságos vízhez, a higiéniai és szennyvízelvezetési infrastruktúrához való hozzáférés hiánya a vidéki területeken hozzájárulhat a rosszabb táplálkozási mutatókhoz Közép-Ázsiában és a Kaukázusban 

- mondta el Tamara Nanitashvili, a FAO szenior szakpolitikai munkatársa, a kiadvány fő szerzője.

A jelentés szerint Európa és Közép-Ázsia országainak a saját igényeikre szabott vízügyi stratégiát kellene kidolgozniuk (ahogy ezt néhányan már most is teszik). Ebben az összefüggésben a vízgazdálkodás támogatása kulcsfontosságú a változásokon keresztülmenő országok számára, különösen a vízhiányos országokban, valamint a vízvédelembe, a víz újrahasznosításába és újrafelhasználásába történő beruházások is. A kiadvány továbbá javasolja, hogy az országok csökkentsék az agrárium vízlábnyomát, és javítsák a határokon átnyúló együttműködéseket a jobb vízgazdálkodás érdekében.