Már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi inflációs jelentéséből is kiderült, hogy elszállt a gyümölcsök ára. A KSH-nál a részletes terméklistán mindössze négy gyümölcs árát figyelik meg, de mind jelentősen drágult. Az alma 89%-kal, a citrom 45%-kal, a narancs 43%-kal, a banán pedig 12%-kal került többe, mint egy évvel korábban, írta meg a 24.hu.

Az Agárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszere jóval több gyümölcsöt monitoroz, és ez a számsor még durvább. A július végi (a járvány miatt szűkített) adatok szerint a statisztikában szereplő két budapesti piacon a málna volt a legdrágább, kilónként 2980 forint, azt követte a köszméte (1380, 1780 forint), és a kajszi (980, 998 forint).

Ha valaki a tavaly július végi árakkal hasonlítja össze ezeket, az derülhet ki, hogy egy év alatt legjobban a kajszi (+96% és +150%), az idared alma (+141%), és a sárga húsú őszibarack (+75% és +141%) drágult. Több mint duplájába kerülhet még a köszméte, a golden alma, a szilva, és a sárgadinnye is.

A zöldségeknél viszont most nem jellemző kiugró áremelkedés. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc megjegyezte, ezek a statisztikák jól jelzik a trendeket, ugyanakkor az ország különböző részein lévő piacok, illetve üzletek árai között akár 50-80%-os áreltérések is lehetnek a kereslettől és a kínálattól függően.

A gyümölcsöknél a jelentős áremelkedés legfőbb oka most a fagykár. Legutóbb 2007-ben volt olyan mértékű elfagyás a gyümölcsösökben, mint az idén, mondta Ledó Ferenc. A szakember hozzátette, vannak olyan időszakok, amikor a magyar termelésből hiányzó gyümölcsöket importból lehet pótolni, és ezzel az árakat is kordában tudják tartani, de most Európában sincs annyi gyümölcs, hogy például a kajszi-, illetve őszibarackból hiányzó mennyiséget pótolni lehessen.

Az almánál más a helyzet - a minőségi nyári alma még csak ezután jelenik majd meg a piacon, eddig a tárolt télit értékesítették. Almából már tavaly is kevés termett a legfőbb európai termelőnél, Lengyelországban, de Magyarországon is. Erre jött rá az, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan fölvásárlásba fogtak, így az amúgy is szűkös készlet még jobban kifogyott, a kialakult hiány erősítette a drágulást.

Összességében egész évben magas gyümölcsárak várhatóak a szakember szerint. A zöldségeknél viszont kicsit árnyaltabb a kép - az olyan növényfajoknál, mint például a paprika és a paradicsom, ahol a friss piaci termelés jelentősebb része üvegházból, fóliából származik, inkább árcsökkenés következett be tavalyhoz képest az elmúlt hónapokban, hetekben. A szabadföldi terményeknél pedig az éppen aktuális heti kereslettől függ, hogy az árak hogyan alakulnak. De mivel éves szinten kiegyensúlyozott az ellátás, emiatt a FruitVeb nem vár jelentős ármozgásokat, egyik irányban sem.

A sárgadinnye szezonja késve, június 10-e körül indult, a fóliás szürettel. A tavaszi munkaerőgondok miatt eleve kevesebbet ültettek belőle az idán, az élőmunka drágult, a szabadföldi ültetvényeknek pedig nem tett jót a rengeteg eső - sorolta Ledó Ferenc az árfelhajtó hatásokat. A szakember kitért arra is, hogy a görögdinnye szezonja ugyancsak késett. Idén Magyarországon kicsivel kevesebb lesz belőle, mint szokott, de még elég. Viszont Európában lényegesen kevesebb a termés, mint más években, és ez az árakat felfelé hajtja. Görögdinnyéből 50-70 ezer tonnát exportál Magyarország, többnyire nyomott áron, kilónként 15-16 eurócentért. Most viszont jó áron lehet exportálni is, 23-30 centért, így majdnem mindegy a termelőnek, hogy itthon adja el a dinnyét, vagy külföldön, nagyjából ugyanannyit kap érte. Az országban most azért drágább a görögdinnye, mert többet tudnak belőle exportálni, mint tavaly ilyenkor.

Az árakat egyébként az is befolyásolja, hogy mennyire jól szállítható termékről van szó. Az alma ilyen, de például a barack nem, szóval ha az utóbbiból van hiány, azt nehezebb pótolni. Az alma Ledó Ferenc szerint ősszel nem fog jelentősen tovább drágulni, a tavaszi fagyok miatt várható szerény hazai almatermés mellett sem, mert Lengyelországban jó termés várható (4 millió tonna körüli). Tudnak majd elegendő mennyiséget behozni, ezért nem számít jelentősebb drágulásra a téli almánál a tavalyi évhez képest, legfeljebb 10-20% körülire.

Érdekesség, hogy a déligyümölcsök ára többnyire az almáéval mozog együtt. Magyarázata, hogy ha az alma drága, akkor a déli gyümölcsöket is el tudják adni drágábban (nagyobb lesz a kereskedő haszna), ha viszont olcsó az alma, akkor a banánt, citromot, narancsot sem veszik meg drágán az emberek.

Mint Raskó György agrárközgazdász nemrég arról beszélt a Népszavában, hogy több olyan tényező is van, amely miatt tartósan drága gyümölcsökre, zöldségekre kell számítani. Ledó Ferenc is egyetért ezzel, kiemelve a következőket:

• Mivel az Európai Unióban várhatóan csökkennek az agrártámogatások, így ahhoz, hogy a termelő ne menjen tönkre, többet kell, hogy kapjon a termékéért.
• A nagymértékű zöldítés (vegyszermentes, műtrágyamentes termelésre törekvés) szintén drágítja a termelést - ezt is be kell építeni az eladási árakba.
• A mezőgazdasági termelők jó része már időskorú, a fiatalok számára pedig nem igazán vonzó a pálya. Ahhoz, hogy az legyen, jövedelmezőbbé kell tenni, vagyis többet kell kapni a termékekért.
• Rövid idő alatt jelentősen megdrágult az élőmunka - 2015-2016-ban még 500-600 forintba került a szedésnél egyszerűsített foglalkoztatásban egy munkaóra, most pedig 1200-1600 forintot kell adni az embereknek. Miközben a teljesítmény, a minőség nem javult. (A tapasztalatok szerint a járvány alatt munkájukat elvesztők tartósan nem maradnak meg az alkalmi kertészeti munkáknál.)
• A dráguló munkaerő problémáján segíthet a gépesítés, digitalizáció, robottechnika, de ez is drága, beruházás-igényes. Arról nem is beszélve, hogy még nem minden területre vannak kiforrott megoldások.
• A forró, időnként aszályos időjárás miatt már az öntözést sem lehet megúszni - ahogy Ledó Ferenc fogalmazott, aki ma Magyarországon öntözés nélkül akar zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, az nem kockáztat, hanem hazaradírozik.
• A korszerű öntözőberendezések költsége pedig nem kevés, és ezen az sem fog sokat enyhíteni, ha az állam legalább a föld széléig elviszi végre a vizet.
  

Az igazi árversenyt egyébként a multiláncok diktálják - ők próbálják leszorítani az árakat, hogy becsábítsák a vevőket. Ledó Ferenc szerint az árleszorítás tovább már nem mehet, mert nem lesz érdemes termelni. És ugyanez látszik Nyugat-Európában is. A nyugati áraktól egyébként már nem mindig vannak lemaradva a magyar árak a zöldségeknél és gyümölcsöknél - ez látszik most például a görögdinnyénél is. Egységes európai termékspecifikáció diktálja az elvárásokat, és már az árakat is európai szinten kell nézni. Ma már képes a magyar mezőgazdaság olyan minőséget előállítani, amit jó áron tud eladni nyugaton, és ez érdeke is. Ha a termék jól bírja a szállítást, nincs akadály. Az még kérdés, hogy a konzervek, befőttek, lekvárok, ivólevek áraiban hogyan fog lecsapódni az idei jelentős gyümölcsár-emelkedés.