Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az európai kertészeti termelők idén egymás után szenvedték el a katasztrofális csapásokat a klímaváltozás miatt. Nem csak hőségrekordok dőltek meg, hanem villámárvizek, erdő- és bozóttüzek, aszályok is sorra sújtották az kontinens gazdaságait. Miközben a magyar gazdák a tavaszi fagyok és a forró, esős nyár hatásaival küzdöttek, az európai trendek bemutatták, hogy Európa agrár-szuperhatalmai is ki vannak téve a klímaváltozásnak. Egyes haszonnövények teljesen eltűnhetnek a kontinensen, máshol pedig eddig nem látott, új fajták tűnhetnek fel. Miután az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) arra figyelmeztet, hogy a következő öt évben a klímaváltozás eléri az iparosodás előtti szinthez képesti 1,5 fok globális hőmérséklet-emelkedést, ezek a trendek várhatóan csak fokozódni fognak a jövőben.
Eltűnhet az olasz prosecco?
A Euronews nemrég számolt be róla, hogy a sokaknak kedves olasz borfajta, a prosecco, hamarosan végleg eltűnhet a klímaváltozás miatt. Ezt egy nemrég publikált tanulmány támasztja alá, ami az utóbbi idők szüretei alapján úgy írja le a nevezetes szőlőfajta helyzetét, hogy az “sérülékeny és veszélyeztetett”. Dr. Paolo Tarolli, a padovai egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője úgy kommentálta az eredményeket, hogy a klímaváltozással nemcsak a tájkép és a mezőgazdaság van veszélyeknek kitéve, hanem a helyi közösségek gazdasága, történelme és kulturális gyökerei is kockán forognak.
A prosecco olyan különleges borfajta, amit kilenc provinciában állítanak elő Veneto és Friuli Venezia Giulia régiókban Észak-kelet-Olaszországban, a különleges ízét pedig a magas fekvéső dűlőkben való termesztésből kapja. Ezek apróbb szemű szőlők, amikben más a héj és a szőlőlé aránya, és a helyi mikroklíma miatt ropogós és ízletes, egyedi ízük lesz. A szőlő növekedésének egyedi körülményei között szerepel a sok napfény, hűvösebb hőmérséklet és sok csapadék. Az ilyen magaslati dűlők megművelése önmagában is kihívás, és az utóbbi években a demográfiai változások és a vidék elnéptelenedése miatt munkaerőhiánnyal küzdenek a termelők. Miközben a kereslet a prosecco iránt csak nő, az utóbbi öt évben 33 százalékkal emelkedett. Összehasonlításként, a francia pezsgő (champagne) iránti kereslet csak 1 százalékkal nőtt.
Azonban a szokásos gondok mellé az utóbbi években a globális felmelegedés miatti kihívások is társultak. A klímaváltozással járó kaotikus időjárás és az extrém időjárási események komoly degradációhoz vezettek a prosecco-t termő dűlőkben. Különösen a hirtelen érkező, viharos, nagy mennyiségű csapadék az, ami meredek, magaslati dűlőkben gyakran földcsuszamláshoz és katasztrofális talajerózióhoz vezet.
Az olasz borászati szektor idén összesen 10 százalék veszteséget szenvedett el a klíma miatt, ami egy kicsit jobb, mint a tavalyi 14 százalékos veszteség. Azonban úgy tűnik, az olasz gazdáknak mindenhol meggyűlt a baja a klímaváltozással idén is. Az olasz zöldség- és gyümölcstermelők is egymás után kapták a csapásokat a változó időjárástól. Augusztusban a Euronews arról számolt be, hogy a körtetermesztés az egész országban borzalmas szezont zárt, a termés 63 százaléka odalett az egymást követő csapásokban: Ezeknek része volt helyenként a nyári csapadék miatti áradások, a jégverés, másrészt a rekord hőség és mindezek mellett az invazív kártevők is. A méhészek arra panaszkodtak, hogy a méhek kifáradása a hőségben masszív, összesen 70 százalékos zuhanáshoz vezetett a méztermésben.
Veszélyben a magyar gyümölcsök is
Már júliusban írtunk róla, hogy eltűnhet a magyar málna, miután a termőterület 2022-re 101 hektárra zsugorodott, a termésmennyiség pedig évi 1000 tonna alá esett. A magyar málna szomorú sorsát az ország klimatikus és környezeti viszonyainak változása okozta az utóbbi évtizedekben, hiszen még az öntözött növényeket is súlyosan károsítja az erős napsugázás és a hőhullámok.
Kész, vége ennek a magyar gyümölcsnek: már csak import van a hazai boltokban
Ezt a tendenciát az AKI augusztusi jelentése is alátámasztja. A belföldi málna a Budapesti Nagybani Piacon a 21. héten jelent meg, és az előző éves periódushoz képest a 21. és a 30. hét között 20 százalékkal emelkedett a termelői ára az előző évhez képest. Mindeközben KSH adatai alapján az év első öt hónapjában 26 százalékkal nőtt, 1,71 ezer tonnára, a kivitel 9 százalékkal esett 592 tonnára a 2022-es értékekhez képest.
Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől? Eltűnhet sokak nagy kedvence
Azonban idén az őszibarackot is súlyosan érintette a változékony, tavaszi idő és a fagykárok. A NAK és a FruitVeb közös jelentése szerint egyes területeken az érékenyebb fajtáknál akár 100 százalékos is lehetett a fagykár, ám a jó fagytűrő képességű fajtáknál 60-80 százalékos károkról számoltak be a gazdák. A betakarítás szeptember közepéig tart, és a 2466 hektár a teljes termőterület. A konklúzió itt is az, hogy a klímaváltozással nehéz lépést tartani, és csak a megfelelő fajták és megfelelő termesztési technológiák tudják fenntartani az őszibaracktermelést Magyarországon.
Ez durva: súlyos fagy csapott le a magyar barackültetvényekre
Eljön a skandináv borok kora, beköszönt a trópusi Olaszország
Mindeközben egyes országok, mint az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország melegedő klímája egyre jobban kedvez olyan haszonnövényeknek, mint a gyümölcsfák vagy épp a borszőlő. A Deutsche Welle korábban már beszámolt róla, hogy az Egyesült Királyság bortermelése 2000 óta, két évtized alatt megnégyszereződött. A következő tíz évben pedig a szőlőültetvények mérete várhatóan meg fog duplázódni.
A dán borok pedig a 2000-es években kezdtek el nemzetközi díjakat nyerni. A borszőlő termesztésén ugyanis segít, hogy az áprilistól szeptemberig tartó szezonban a dán átlaghőmérséklet majdnem egy fokot nőtt hatvan év alatt, 1961 és 2020 között 13 fokról 13,8 fokra. a klímaváltozás miatt melegedő Dániából pedig festői borászatok kezdtek el felbukkanni turisztikai hírportálokon.
Azonban ugyanígy a klímaváltozás nettó nyertese a svéd borászati szektor. Az Euronews idén tavasszal írta meg, hogy ahogyan egyre északabbra terjed a borászat Európában, úgy a korábbi, kísérleti jellegű, kis méretű, főleg félig-meddig amatőr borászatok helyét egy kialakuló profi svéd borászati ágazat kezdi átvenni. A lapnak Felix Åhrberg svéd borász el is mondta, hogy azért költözött haza, mert míg a hagyományos bortermelő országok a klímaváltozással küzdenek, skandináv hazájában most kezd felemelkedni a borkultúra. A 34 éves borász, aki 2017-ben alapította a borászatát Svédországban, 14 hektár szőlőt művel, aminek nagyrésze kevesebb, mint tíz éve lett ültetve, és mostanra évente 30 ezer palackot állít elő.
Azonban a klímához és a változó környezethez itt is alkalmazkodni kell, és a svéd borászat zászlóshajó bora a Solaris, egy Németországban 1975-ben kifejlesztett fajta, ami nem csak, hogy jobban bírja a hűvös klímát, hanem betegségekkel szemben is ellenállóbb. Ráadásul, a svéd borászok azt is felhozzák előnyként, hogy bár az országuk hűvösebb, a szélsőséges időjárási események kevésbé jellemzőek a svéd időjárásra, és szakmailag is nagyobb a szabadságuk, mivel saját bevallásuk szerint sokkal könnyebben tudnak kísérletezni a borokkal, mint például a hagyományokban gazdag, de épp ezért rengeteg szabályozás által megkötött borász nemzetekben, mint például Franciaországban.
Rengeteg szőlőt kivágnak Franciaországban: őrület, mit ültetnének helyettük
Mindeközben azonban Dél-Európa is igyekszik alkalmazkodni a melegedő klímához. A Deutsche Welle riportja szerint a sorozatosan rossz olívatermés miatt a az olasz gazdák az utóbbi években inkább a trópusi gyümölcsök felé kezdtek fordulni, mangóval, avokádóval és licsivel kísérletezve az olajfák helyén. És miközben a borászok elkezdtek Svédországba vándorolni, az olajfák pedig a borszőlő helyére Bordeaux-ba, a korábban olívát és narancsot termelő gazdák közül Szicílában már van, aki indián cseresznyemirtusz (más néven brazil cseresznye), acerola, mangó vagy éppen banán termelésébe kezdett. A brit i magazinnak nyilatkozó egyik szicíliai gazda, Rosolino Palazzolo pedig elmondta, hogy mivel Olaszország lassan trópusi országgá válik, ő belevágott a fekete datolyaszolva, csirimojó (annona), passiógyümölcs és papaya termesztésébe is.
