Németország múlt hét végén jelentette be, hogy egy, a lengyel határhoz közeli területen elhullott vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját. Emiatt kelet-ázsiai exportpiacaik - így például Kína és Dél-Korea - importtilalmat vezettek be a német hústermékekre.

Németország az Európai Unió (EU) legnagyobb sertéshús-előállítója, tavaly 5,2 millió tonnával az EU termelésének mintegy 25%-át adta. Az ország sertéshús-exportja meghaladta az 1 millió tonnát, ennek 60%-a Kínában, további 20%-a más kelet-ázsiai országokban talált vevőre. A sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom miatt tehát jelentős mennyiségű hús szorulhat be az EU-ba. A sertéságazat hazai szereplői szerint ennek piaci hatásai egyelőre nem egyértelműek. Előfordulhat, hogy más európai országok (pl. Spanyolország, Hollandia, Dánia, Belgium) veszik át Németország szerepét a kelet-ázsiai piacokon, ami levezetheti a felesleg egy részét.

A NAK által szervezett videókonferencián a termelők és a feldolgozók egybehangzóan arra kérték a kiskereskedelmi láncokat, hogy - tekintettel a kialakult helyzetre - részesítsék előnyben a hazai hústermékeket. Győrffy Balázs, a NAK elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt hetekben a kamara vezetősége több kereskedelmi lánccal folytatott előremutató megbeszéléséket arról, hogy beszerzéseik során helyezzék előtérbe a magyar élelmiszereket. Így remélni lehet, hogy a sertéshús esetében is így járnak el.

A sertéságazati szereplők az eseményen megvitatták azokat a lehetséges lépéseket, amelyek szükségesek lehetnek a magyar piac egyensúlyának megőrzéséhez. Miután most egy elsődlegesen német, de a teljes uniós piacra kiható problémával kell szembenézni, a termelők és a feldolgozók fontosnak tartják és szorgalmazzák az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését, és más területeken - például a regionalizáció kérésében - történő együttes fellépést.

A NAK által működtetett Sertéspiaci Monitoring Bizottság minden héten egyeztetést tart majd a szakigazgatás és a mértékadó piaci szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy pontos és hiteles ágazati információkkal segítse az érintetteket a döntéshozatalban.