A koronavírus-járvány minden ágazatban, így az agráriumban is éreztette hatását. A Talentis Agro portfóliójában az állattenyésztés, a növénytermesztés és az élelmiszeripar egyaránt megtalálható, hogyan érintette az egyes szektorokat a járvány okozta válság?

Sokak szerint az agrárszektor a koronavírus-járvány egyik nagy nyertese volt, ami alapvetően igaz, de ha elmerülünk a részletekben, jól látszik az is, hogy bizony olyanok is voltak az ágazatban, akik buktak. Amikor bejelentették a lezárást, mindenki rohant a boltokba, beindult a pánikvásárlás, és soha nem látott mennyiségű liszt és tojás fogyott az üzletekben. A Talentis Agro-nak van malma is, így első kézből láttuk, milyen sok lisztet vásároltak az emberek, hiszen akkora mennyiségeket kellett gyártanunk, mint még soha. Ugyanez igaz a tojásra is, elmondható, hogy a világ összes tojását el tudtuk volna adni, amikor megjelent a járvány Magyarországon. Habár mindezek alapján úgy tűnik, a céget nem érintette negatívan a Covid-19, pedig a borászati ágazat igencsak megszenvedte ezt az időszakot. A HORECA szektor kvázi eltűnt, az eladások szinte nullára este, és hiába számított arra mindenki, hogy ha otthon lesznek az emberek, majd többet isznak, ez egyáltalán nem így volt. A bor jellemzően egy olyan termék, amelyet a legtöbben általában étteremben isznak, vagy nyaraláskor, és bár a vendéglátóhelyek többsége most újra megnyitott, kell még idő ahhoz, hogy a borágazat visszarázódjon. Az állattenyésztést is érdemes megemlíteni, hiszen itt mutatkozott meg igazából, hogy mennyit jelent az, ha egy ország mezőgazdasági termelőképessége önellátásra, sőt exportra van beállva. Volt ugyanis olyan pillanat, amikor nem tudtunk az országból kivinni élelmiszert, a fogadó ország pedig például tejhiányban szenvedett, mert a disztribúciós csatornák befagytak.

Nemcsak a járvány okozott nehézségeket a hazai agrárium szereplőinek, az állattenyésztést ugyanis évek óta problémák sújtják, és a különböző állatbetegségek fel-felbukkanása után most a takarmányár-robbanással kell megküzdenie az ágazatnak. A céget hogyan érintették/érintik ezek a csapások? Milyen tapasztalatokkal vágott neki a Talentis Agro a 2021-es évnek ezen hatások árnyékában?

Az már biztos, hogy a 40-50 forintos kukoricaárak nem fognak visszatérni, és az árak valószínűleg a mostanihoz közeli szinten stabilizálódnak majd. A vegyes profilú cégek, ahol van növénytermesztés és állattenyésztés is, ilyen gabonaárak mellett állami támogatás nélkül, sőt megkockáztatom, hogy még támogatással sem tudnak nyereségesek lenni. Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek erre tették fel az életüket, nem tudják abbahagyni egyik napról a másikra, és könnyen beláthatják, hogy ilyenkor csak a hatékonyságnövelés segíthet.

A gabonaárak, és ezáltal a takarmányárak is soha nem látott magasságokban vannak. Milyen hatással lehet ez a drágulás hosszú és rövid távon a hazai állattenyésztésre? Várható, hogy a takarmányárak ilyen szintű emelkedésének hatására többen fel fognak hagyni az állattenyésztéssel?

Az utóbbi időszak brutális gabonaár-robbanása igazából csak felgyorsította a folyamatot, a legkisebb gazdaságok ugyanis folyamatosan esnek ki és tűnnek el a piacról. A háztáji gazdálkodás például már teljesen megszűnt, és ha megnézzük a kisebb gazdaságok tulajdonosainak életkorát, ők döntően az idősebb korosztályba tartoznak, akik koruknál fogva szép lassan abbahagyják mezőgazdasági munkát. A mostani drágulás azt a természetes evolúciót erősítette, miszerint jellemőzen a közepes és a nagyobb üzemek maradnak életben. Mindezek mellett, ha megnézzük az EU új irányvonalát, amelyben óriási szerepe van a környezetvédelemnek, valamint a fenntarthatóságnak, ezáltal pedig a húsfogyasztás leredukálásának, jól látszik, hogy ezek a törekvések hosszú távon végül az állatállomány csökkenését eredményezik majd.

Forrás: Getty Images

A gabonaár-növekedés mostanra az élelmiszerárakban is megmutatkozott Magyarországon. Ön szerint mekkora drágulás várható a következő időszakban a hazai boltokban?

Az élelmiszerárak az utóbbi időben szép lassan, és fokozatosan kúsznak felfelé. Ha megnézzük a profitelosztást, azt, hogy mennyi pénz marad a termelőnél, illetve a kereskedőnél, azt látjuk, hogy a kiskereskedelem fix árrésekkel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ha például alacsony a sertés- vagy a tejár, akkor a vágóhidaknál, valamint a feldolgozóiparnál is ottmarad a haszon. Ugyanakkor amennyiben alacsony az alapanyagár, akkor a termelőnél nem marad szinte semmilyen nyereség.

A koronavírus-járvány miatt jelentősen felértékelődött az élelmiszeripar szerepe nemcsak a világon, de Magyarországon is. A hazai agrárium rekordösszegű támogatást kap a következő években, beindulhat ennek hatására a beruházási dömping a magyar élelmiszeriparban? Hogyan látja, mennyire lehet növelni az ágazat versenyképességét, illetve mire lenne szükség ahhoz, hogy újra meghatározó szereplő legyen a nemzetközi versenyben?

Igen, biztosan rengeteg fejlesztés lesz, ez a rekordösszegű támogatás ugyanis óriási lehetőséget jelent az egész ágazat számára. Az élelmiszeripari cégeknek jelenleg két lehetőségük van: vagy akkora volument termelnek, hogy a kiskereskedelmi láncok számára is értelmezhető ajánlatot tudnak tenni, vagy olyan piac felé fordulnak, amely magas hozzáadott értékű szegmenst céloz meg, olyat, ahol nem feltétlenül a volumen a fontos. Ugyanakkor a hatékonyságot csak úgy lehet növelni, ha minél többet állítunk elő, minél gazdaságosabban, és habár ez nagyon egyszerűnek hangzik, másképp nem versenyezhetnek a hazai cégek a multikban jelen lévő külföldi áruval.

A Talentis Agro nem titkolt célja, hogy bekerüljön a legnagyobb tojástermelők közé. Mit lehet most elmondani, mennyi tojást termel a cég évente, terveznek még további fejlesztéseket a tojástermelő telepeket illetően?

A tojásra stratégiai ágazatként tekintünk, ennek megfelelően több, ehhez a területhez kapcsolódó felhívásra is pályáztunk. Nem titkolt célunk a céget olyan szintre emelni, hogy a tojáságazatban vezető szerepet töltsön be, ami két úton lehetséges. Az egyik, ha további területekkel bővítjük a termelést, a másik pedig, ha integrációkat alakítunk ki. A Talentis Agro mindkét irányba tett már lépéseket, és folyamatosan egyeztetünk a termelőkkel azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudunk minél hatékonyabban fellépni a piacon.

A tojás, mint sok más élelmiszer, szintén nagyon megdrágult az utóbbi időben, ez az áremelkedés pedig egyértelműen a takarmányár-változásnak tudható be. Elmondható ugyanakkor, hogy ez a drágulás jóval később jelent meg, szemben más termékekkel, mert itt a termelők tényleg felélték az összes tartalékukat, és csak ezt követően emeltek árat. Erre szükség volt, különben negatív lenne az ágazat eredménye, és sajnos így is határeset. Az biztos, hogy ilyen takarmányárak mellett nem fog csökkeni a közeljövőben a tojás ára Magyarországon.

Makai Szabolcs (Forrás: Talentis Agro Zrt.)

A növénytermesztést évek óta egyre nehezebb helyzetbe sodorja a szélsőséges időjárás. A Talentis Agro növénytermesztésének jelentős részét képezi a búzatermesztés. Mit lehet elmondani az idei évről eddig e növényt tekintve, illetve milyen termésmennyiséget prognosztizál a cég idénre az egyes növényeket illetően?

A fő növényeink a búza, a kukorica, a napraforgó, a repce és az árpa. Mi minden gabonát kereskedelmi alapon termelünk, illetve azért, mert van piaca, ez az oka annak, hogy nagyon leredukáltuk a termesztett növényeket. Az utóbbi évek időjárása nem könnyíti meg a gazdák dolgát, és az elmúlt hónapok szélsőségeit is nagyon megsínylették az egyes növénykultúrák. Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy a Talentis Agro búzából a tavalyihoz hasonlóan, jó eredményeket tud majd hozni idén, a napraforgó és a kukorica is ideális állapotban vannak, így mi egy kitűnő évre számítunk.

Az öntözésfejlesztés hosszú évek óta napirenden van hazánkban, az aszály pedig évről évre egyre nagyobb pusztítást végez a földeken. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire lassan haladnak az ezzel kapcsolatos beruházások Magyarországon?

Sokáig bonyolult volt a vízjogi engedély beszerzése, az utóbbi időben azonban rengeteg könnyítés történt az engedélyezési eljárásokban. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az öntözésfejlesztés során egy hektáronkénti kétmillió forintos beruházásról van szó, ami a legtöbb gazdának súlyos kiadást jelent. Ráadásul rengeteg termelőnek több kisebb táblája van, így gyakran a szomszéddal is egyeztetni kell a tervezés előtt. Erre a problémára azonban megoldást jelenthet, hogy az utóbbi időben nagyon sok öntözési közösség alakult Magyarországon.

A cég életében folyamatosak a fejlesztések, valamint a korszerűsítések. Hogyan, milyen tervekkel készült a Talentis Agro 2021-re? Milyen beruházások várhatók a cégnél a következő években?

Az biztos, hogy korszerűsíteni fogjuk az állattartó telepinket, emellett bővíteni fogjuk a tárolókapacitásunkat is, a közel 150 ezer tonna gabonának ugyanis amit megtermelünk hatalmas területre van szüksége. A Talentis Agronál az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, így ezzel kapcsolatban is tervezünk fejlesztéseket.