Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár az előttünk álló évtizedben várhatók előrelépések a globális célok tekintetében - feltételezve a COVID-19 világjárványt követő gyors felépülést, a kiszámítható időjárást és szakpolitikai környezetet - a pandémia okozta nehézségek épp ellentétes irányba hatottak. Mindez ráirányítja a figyelmet az agrár-élelmezési rendszereket befolyásoló tényezőkre - olvasható a FAO közleményében.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Egészségesen élelmezni bolygónk egyre növekvő lakosságát továbbra is kihívás elé állít minket. A mezőgazdasági termények iránti kereslet várhatóan évente 1,2%-kal nő, ami lassulást jelez az előző évtizedhez képest. Befolyásolják a piacokat a demográfiai trendek, a baromfi előretörése a vörös húsok rovására a tehetős és közepes jövedelmű országokban, és a tejtermékek fogyasztásának robbanásszerű növekedése Dél-Ázsiában.
Fenntarthatóság a szántóföldi növénytermesztésben: ezek a fajok jelenthetik a jövőt?
Kulcs a fenntartható termelékenység
Bolygónk lakossága a becslések szerint 2030-ra elérhetik a 8,5 milliárdot ez a népességnövekedés elengedhetetlenné teszi a termelékenység növelését. A növénytermesztés növekedése javarészt (87%-ban) a jobb hozamokból származik majd, kisebb részben (6%-ban) a termőterület bővítéséből és 7%-ban a termelés intenzitásának emeléséből. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben és a halgazdálkodásban, ahol a szektor növekedése szintén a termelékenység bővüléséből eredeztethető. Mindemellett a fejlődő és alacsony jövedelmű országokban az állatállomány gyarapodása érdemben fog hozzájárulni a termelékenység növeléséhez.
A kereskedelem alapvető jelentőségű marad a globális élelmezésbiztonság, helyes táplálkozás, és a mezőgazdasági jövedelmek biztosításához és a vidéki szegénység felszámolásához. A globális fogyasztás 20%-a importtermék. Ez a jövőben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában akár 64%-ra is nőhet, miközben Latin-Amerika és a Karib-térség a mezőgazdasági terményeinek több mint harmadát exportálja majd.
- mondta az OECD főtitkár Matthias Cormann és a FAO főigazgató Csü Tung-jü a jelentés előszavában.
Szakértők a mezőgazdasági eredetű gázkibocsátás növekedését 4%-ra teszik a következő 10 éves időtartamra, főként az állattartó szektor miatt. Eközben az egységnyi gázkibocsátás (vagyis a termelés karbonintenzitása) érdemben csökkenhet. Akár 4%-kal is bővülhet az elérhető élelmiszer globálisan és ezzel a következő évtizedben egy főre akár napi 3 000 kalória is rendelkezésre állhat. A legjelentősebb élelmiszerek között a zsírok fogyasztása növekedhet a leggyorsabban a feldolgozott és kényelmi termékek, illetve a városiasodás és a nők fokozott munkaerőpiaci jelenléte okán az otthoni étkezések visszaszorulása miatt. A jövedelmek csökkenése és az élelmiszerárak emelkedése a koronavírus járvány alatt csak ráerősítettek erre a trendre.
A magas jövedelmű országokban nem várható érdemi változás az amúgy is bőségesen rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségében. A jövedelmek növekedése és a vásárlói preferenciák eltolódása az alapvető és édesített élelmiszerekről átteheti a hangsúlyt a magas értékű élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, és részben az állati eredetű termékek) felé. Az alacsony jövedelmű országokban 3,7%-kal javul az élelmiszer elérhetősége - vagyis 89 kalóriával több áll rendelkezésre naponta és fejenként - köszönhetően az alapvető élelmiszereknek és az édesítőknek. A gazdasági nehézségek visszafogják az állati eredetű élelmiszerek és a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Az alacsony jövedelmek miatt az állati fehérjék fogyasztása még csökkenhet is a Szubszaharai Afrika térségben, ahol az élelmiszerönellátás a legfontosabb élelmiszerekből a jelen folyamatokat tekintve romlani fog 2031-ig.
Nincs mit tenni: forgószélként törhetnek be a boltokba a lisztkukacos élelmiszerek
Középtávon az időjárás, a gazdasági növekedés és a jövedelemeloszlás, illetve a demográfia, a táplálkozási minták, a technológia és a szakpolitikai trendek lesznek legnagyobb hatással a mezőgazdasági és élelmiszerárakra. Míg a FAO élelmiszerár-indexe folyamatos növekedésben volt az elmúlt évben, ezt a szakértők szerint hamarosan egy negatív irányú korrekció követi. Az OECD-FAO jelentés szerint az élelmiszerek árai egy folyamatosan csökkenő pályára állnak majd (reálértéken), reagálva a lassuló kereslet-növekedésre és termelékenység javulására.
