Mihályi László szerint a pálinkapiac az elmúlt két évben nagyon megsínylette a koronavírus miatti lezárásokat és korlátozásokat. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók, a kereskedelmi főzdék többsége pedig épp a vendéglátáson keresztül értékesíti a pálinkáit. Emiatt jelentősen változtak a vásárlói szokások is, jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy ennek voltak pozitív és negatív hatásai is egyaránt. Ilyen negatív hatás volt az, hogy az emberek elvesztették az állásukat, és nem elsősorban a pálinkák vásárlását részesítették előnyben. Hasonlóan hátrányos következmény volt az, hogy a cégek nem rendeztek céges bulikat, nem ajándékoztak karácsonykor.

- emelte ki Mihályi László.

A PNT elnöke rámutatott, hogy a pálinkaszektor szereplői is próbáltak túlélni és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinka tekintetében is megnyíltak, ahol pedig már működtek, ott nagyobb szerepet kaptak. Mihályi László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a túlélésnek egyes főzdéknél az volt az útja a pandémia kezdetén, hogy kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek, mert a forgalmuk jelentősen megcsappant: vagy csak pár üveg értékesítését realizálták, vagy egyáltalán nem történt az adott hónapban pálinkaértékesítés. A Pálinka Nemzeti Tanácsnak az Agrárminisztérium megkeresésére fel kellett mérnie a készleteket a kereskedelmi főzdék nyilatkoztatásával, hogy kinél milyen mennyiség áll rendelkezésre, amiből fertőtlenítő szer előállítása történhet. A keresleti oldalt idén nyár elejétől alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a pandémia előttinek csak kis százaléka. A pálinkás szektor konkrétan az ágazatnak címzett támogatást nem kapott, legfeljebb élhetett egyes szélesebb körnek adott általános támogatással (pl. járulékkedvezmény), de ez a veszteségekhez képest elenyésző volt, ismerte el a szakember.

Mihályi László az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy az idei rossz baracktermés már sorozatosnak mondható: az elmúlt 5 évből háromban elfagyott a sárgabarack. Ennek következtében a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetéz a magas infláció. A főzdék első gondolata ebben a rossz piaci helyzet az áremelés, de ez egy nagy dilemma egy pálinka-előállító vállalkozás életében. Ahogy a szakember fogalmazott, elvileg nem mehetnek el az emelkedő árak mellett, ugyanakkor a terméket jelentős adó terheli. Ezt be kell építeniük az áraikba, de figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a fogyasztói ár további növelését azonban a fogyasztók többsége nem tudja tolerálni.

- jegyezte meg Mihályi László.

A szakember szerint egyértelmű, hogy árat kellene emelni, de a piac újraindítása - ami még mindig közel sem mondható olyan mértékűnek, mint a koronavírus előtt - határozza meg, hogy mit bír el a pálinka. Elbírja-e az áremelést, és ha igen, akkor milyen mértékben. A PNT elnöke beszélt arról is, hogy a baracktermelésnél hosszú távon megoldást jelenthet a fajtaváltás: késői érésű barackfajtákat kellene telepíteni, így a virágzás is később lesz, és nem tud elfagyni. A többi gyümölcsöt szerencsére nem érintette igazán a kedvezőtlen tavaszi időjárás, ezekből átlagos termés várható.

Mihályi László szerint a koronavírus-járvány a 2021-es évre is rányomta a bélyegét. A főzdék nagy része most éppen a pandémia negatív hatásait próbálja túlélni. A járvány alatti fogyasztáscsökkenés okán csak kisebb mértékben történt új tételek előállítása, elmaradtak a nagy fesztiválok, sok fővárosi vendéglátóipari egység ki sem nyitott. Az ágazat szereplői nem tudják, hogy a járvány negyedik hulláma milyen mértékben fogja sújtani Magyarországot, csak abban reménykedhetnek, hogy az év utolsó szakaszát - ami a fő pálinkás szezon - nem a rossz vírushelyzet miatti lezárások fogják megint jellemezni.

A termékek kivitelét illető kérdésre a szakember kifejtette, hogy Magyarország pálinkaexportja elenyésző. Mihályi László szerint az utóbbi időben jelentősen beszűkült piac egyik feloldási alternatívája az export lehetne, azt azonban meg kell érteni, hogy a pálinka-előállítás költsége magas. Árban sosem tud versenybe szállni az olcsóbb, alacsonyabb fajlagos költséggel bíró gabonaalapú italokkal. A gyümölcsből, minőségi gyümölcsből előállított pálinka árát meg kell fizetni, illetve a tömeggyártás sincs a jellemzői között. Vannak főzdék, akik azért sikereket értek el külföldön pálinkával, most is vannak olyanok, akik napjainkban nyitnak Ukrajna vagy éppen Románia felé. A Pálinka Nemzeti Tanács is próbál ebben segítséget nyújtani: az évente Németországban megrendezésre kerülő ProWein borászati és szeszesital kiállításon és vásáron részt vettek már kiállítóként is, de az utóbbi időben a főzdék számára biztosítanak részvételi lehetőséget.

- árulta el Mihályi László.

Hasonlóan látja a helyzetet a bér- és kereskedelmi főzést is végző kistokaji Tyukodi Pálinkafőzde vezetője, Tyukodi Ferenc. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a tavalyi kieséses időszakok őket is érintették, tavaly tavasszal igénybe tudták venni a bér- és járulék támogatást. A pálinkafőzde vezetője szerint mostani nyári forgalommal elégedettek lehetnek, mert a kereskedelmi forgalomban beindult az élet, és a bérfőzések is szépen alakulnak. Tyukodi Ferenc ugyanakkor rámutatott, hogy az ő szakmájukban a gyümölcstermés határozza meg a forgalmat, ami sem tavaly, sem idén nem volt jó a környéken, de összességében azért elmondható, hogy 2021 nyara tompított az őszi-tavaszi időszak kiesésén. A szakember beszélt arról is, hogy a tavaszi időjárás és a gyengébb gyümölcstermés negatív irányba befolyásolta a forgalmukat, ugyanis a magánszemélyek kevesebb cefrével rendelkeznek, és annak, aki nem a saját gyümölcseiből készíti, azt is drágább beszerezni. Emiatt jobban meggondolja, hogy akar-e pálinkát főzetni, és ha igen, mennyit. Tyukodi Ferenc szerint idén már nem a vírus volt a legnagyobb hatással a forgalomra.

A Bajai Pálinkafőzdét is súlyosan érintette a pandémia, árulta el Muth József. A vállalkozás szaktanácsadója elmondta, hogy eredendően Budapestre és Komárom-Esztergom megyébe szállítottak, a HoReCa szektorba, de tavaly a partnereik 80%-a bezárt. A szakember beszélt arról is, hogy a vállalatnak alkalmazottakat kellett elküldenie, de most regisztrált munkanélküliként munkaügyi támogatással sikerült visszavenniük két főt. Muth József szerint a koronavírus-járvány még ma is érezteti a hatását, és a negyedik hullámtól és az esetleges újabb lezárásoktól való félelmükben nem mernek rendelni. A szakember elárulta, hogy optimistán futottak neki a 2021-es évnek, mivel azt hitték, hogy a bérfőzés utáni adófizetési kötelezettség eltörlésének hatására fel fog futni a bérfőzés, de a tavaszi fagyok miatt ez elmaradt. A magánszemélyek nem vásárolnak cefrét, nem főzetnek pálinkát. A Bajai Pálinkafőzde szaktanácsadója elmondta, hogy a szilva és a szőlő szezonjának elindulásával abban bíznak, hogy ez kicsit fel fogja lendíteni a forgalmat. Az a baj, hogy ha nincs kajszi, akkor senki nem akar semmit se főzetni, mutatott rá Muth József, hozzátéve, hogy a kajszi egy olyan húzógyümölcs, hogy ha az jól terem, akkor mindenből főzetnek az emberek. A szaktanácsadó elmondta, hogy idén nyáron hiába indultak meg a kitelepülések, a rendezvények látogatóiban érezhetően volt egy adag félelem és óvatosság, és mindenki csak módjával engedte el magát. A nyári forróságban pedig amúgy is kevesebb pálinka fogy, csak estefelé kezdik el fogyasztani az emberek.