Különösen a zöldborsó esetében érzékelhetők olyan negatív jelenségek, melyek miatt az ágazat működőképessége is veszélybe került - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A termelés jövedelmezősége ugyanis az utóbbi években - elsősorban klimatikus okokból - jelentősen romlott, jóllehet stratégiai jelentőségű szakágazatról, illetve termékről van szó: a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar kibocsátásnak mintegy 2/3-át a hűtő- és konzervipar szakágazata adja, e szakágazat kibocsátásának, illetve alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át pedig a csemegekukorica és zöldborsó teszi ki. Amennyiben a zöldborsó ágazat megszűnik vagy jelentősen visszaesik, az a jelenlegi kb. 18 ezer hektár zöldborsó eltűnése mellett magával ránt 10-15 ezer hektár ráépülő másodvetésű csemegekukoricát is. Mindez letális lenne a hazai hűtő- és konzerviparra nézve, mert mintegy 1,5 hónappal rövidülne a feldolgozási szezon és kiesne az alapanyag-háttér 30-40%-a. Ebből eredően a fajlagos fix költségek jelentős emelkedése révén a hazai hűtő- és konzervipar elvesztené versenyképességét az európai piacon.

A néhány éve fennálló ágazati problémák megoldását az idei szezon sem segítette. Már a tavaszi termeltetési szerződésekkel összefüggő tárgyalások során eldőlt, hogy - az előző évek rossz terméseredményei miatt lanyhuló termelői kedv okán - sok feldolgozó nem tud elegendő zöldborsót szerződni, ami a zöldborsó-alapanyaghiány mellett egyúttal az ezt követő másodvetésű csemegekukorica vetésterületének, illetve potenciálisan betakarítható mennyiségének csökkenését is predesztinálta.

Az időjárási is kedvezőtlenül alakult szinte az egész év folyamán. A kifejezetten hideg időjárással jellemezhető április-májusi időszak miatt a zöldborsó és részben a korai fővetésű csemegekukorica állományok erősen vontatott fejlődése okozott komoly gondot, ami aztán - elsősorban a zöldborsóban - mintegy 10 napos késedelmet eredményezett a betakarítás, és ezzel a feldolgozóipari szezon megkezdésében. A zöldborsó szezon lerövidülése az egyébként is szűkös másodvetésű csemegekukoricában további késedelmet vagy területi - és ezzel járó mennyiségi - kiesést okozott. További csapás volt az ágazat számára, hogy a május végéig tartó hűvös időszak június első dekádjának végén (a zöldorsó betakarításának kezdete után pár nappal) extrém hőségbe váltott át. A 35 °C körüli és fölötti nappali hőmérsékletekben a zöldborsó állományok nagyon gyorsan leöregedtek, az egyébként is nagyon rövid optimális betakarítási ablak további csökkenése gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelentett a betakarítás szervezésében, a betakarító kapacitások mindenhol szűkösnek bizonyultak. A zöldborsó feldolgozóipari szezonja a szokásos 30-35 napról 20-22 napra rövidült, amivel párhuzamosan jelentős mennyiségi kiesést szenvedtek el a termelők és a feldolgozók egyaránt. A június-júliusi extrém hőség és aszály a csemegekukorica várható terméshozamait is rontotta (különösen az öntözetlen fővetésű állományokban), mint ahogyan egyes termesztőkörzetekben a jelentős nyári viharkárok is okoztak további érdemi kieséseket.

Fentiek következményeként késve kezdődött a csemegekukorica betakarítása is, ami arányosan kevesebb betakarítási napot és mennyiségi veszteséget eredményezhet. Az egyébként is szűkösebb csemegekukorica másodvetések területe még tovább csökkent, mert a késői másodvetés - különösen az extrém júniusi-júliusi hőség mellett - nagyon nagy termelői kockázatokkal járt.

A kedvezőtlen piaci és klimatikus hatások együttes eredőjeként ebben az évben zöldborsó betakarított mennyisége - vállalkozásonként eltérően - 10 és 20% közötti mértékben csökkent az előző évek átlagához képest, de a csemegekukoricában is - a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján - mintegy 18-23% közötti visszaesés várható (a betakarítás még folyamatban van, végleges adat a szezon lezárása után várható). Mindez a termelők veszteségei mellett végig gyűrűzik a teljes termékpályán: feldolgozók a késztermék-előállításban is hasonló mértékű kiesést könyvelhetnek el.