Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ipari és kézműves földrajzi árujelzések védelmére szolgáló, és az egész Európai Unióra (EU) kiterjedő új rendszer a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek sikeres modelljére épül. A szakemberek szerint egy új uniós címke előnyös lenne mind a kézművesek, mind a helyi gazdaságok számára. Az új rendszer ugyanis megerősítené a kiválósági termékek jogi védelmét, elősegítené a hamisítás elleni küzdelmet, miközben munkahelyeket teremtene és tartana fenn. A javaslatot október 13-án egyhangúlag fogta el a Régiók Európai Bizottsága (CoR), amely a Régiók és Városok Európai Hetén (European Week of Regions and Cities) tartotta plenáris ülését - írja a Hellovidék.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Az európai kézművesség gazdag sokszínűsége leginkább vidéken, a kisebb városokban, a helyi termelési központokban és egyes régiókban érhető tetten, amelyek gyakran a nemzedékről nemzedékre átadott ismeretekre épülnek. A plenáris ülésén egyhangúlag elfogadott véleményében a Régiók Európai Bizottsága szorgalmazta egy jogi keret kidolgozását az európai kézműves és ipari termékek fokozottabb védelmére. A helyi és regionális vezetők szerint az uniós szintű harmonizáció hiánya azonban gyengítheti a termékek és a vállalkozások védelmét.
A Régiók Európai Bizottsága hangsúlyozta az ipari és kézműves termékek védelmének gazdasági vonatkozásait, ami növelheti a helyi termelők versenyképességét azáltal, hogy termékeiket a fókuszba helyezi, javítja az ismertségüket és növeli a fogyasztók fizetési hajlandóságát azokért a termékekért, amelyek eredetét és egyediségét biztosítják. A földrajzi jelzések pedig reagálnak a változó fogyasztói keresletre: az emberek nagyobb nyomon követhetőséget és átláthatóságot szeretnének a termékek eredetéről és a gyártási folyamatáról, miközben egyre inkább a helyben gyártott termékeket keresik. Ez a tendencia pedig láthatóan csak fokozódott a COVID-19 válság idején.
A tanácskozáson kiemelték a földrajzi régió és a termék közötti, alapvető kapcsolatot, valamint hogy ennek egy sajátos aspektusa az emberi tényező és szakértelem kiemelkedő fontossága. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, annak a ténye, hogy egy nyersanyag eltűnik vagy egyes régiókban talán már nem a megfelelő minőségű, nem akadályozhatja meg a vállalkozások és a szakértelem fenntartását. Sőt, a kiváló minőségű termékek előállítását sem.
Az Európai Bizottság 2020 novemberében jelentette be a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervében, hogy megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy bevezessenek egy rendszert a nem mezőgazdasági termékek (azaz kézműves termékek és ipari termékek) uniós földrajzi jelzéseinek védelmére. Ennek eredményeként a közelmúltban nyilvános konzultációt indítottak annak érdekében, hogy felmérjék a hatékony és átlátható uniós földrajzi árujelző és védelmi rendszer létrehozásának lehetséges költségeit és előnyeit. A néhány hónapja zárult konzultáció céljaként azt tűzték ki, hogy részletesen megismerjék azokat a felmerülő problémákat, amelyekkel az érintett érdekelt felek szembesülnek.
Ilyenek többek között:
- az autentikus földrajzi gyökerű, de nem mezőgazdasági termékek belső piacon belüli jogi védelme;
- az uniós beavatkozás előnyei és kockázatai;
- valamint a rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek, beleértve az ilyen termékekre vonatkozó jövőbeni uniós védelmi rendszer ellenőrzését és végrehajtását.
A kezdeti hatásvizsgálathoz kapott visszajelzéseket két jogi és gazdasági tanulmány egészítette ki. Az Európai Bizottság várhatóan az év végéig fogja benyújtani a rendelet javaslatát.