Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Tápértékének, élettani hatásainak, aromájának köszönhetően a méz széles körben fogyasztott élelmiszer, amelyet a legtöbben édesítésre használnak, ám gyógyászati célra is kiváló, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásainak köszönhetően. A mézek összetételére és vizsgálatára vonatkozóan számos szabályozás létezik, ezek közül Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei a mérvadók - írta meg a Store Insider a WESSLING Tudásközpont saját tudományos magazinjában megjelent cikke alapján.
Végh Rita és kutatócsoportja, akik mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének munkatársai, különböző növényi eredetű, hazai és külföldi származású mézet hasonlítottak össze többek között nedvesség-, cukor-, hamu-, szabad aminosav- valamint pH-érték alapján, de kutatásuk a magyarországi flórára jellemző növényekről származó virágporcsomók makrotápanyag-összetételének vizsgálatára, valamint a méz- és pollenminták színére is kiterjedt. A szerzők tanulmányukban 8-8 különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A céljuk az volt, hogy áttekintsék a Magyarországon forgalmazott, különböző eredetű mézek fizikai és kémiai jellemzőit, de megvizsgáltak egy külföldön, piaci forgalomból beszerzett mézet (ghánai vegyes virágmézet) is. A kutatók cikkükben ismertették néhány, hazánkban is előforduló növényfajról származó virágpor beltartalmi összetételét és színjellemzőit is. A termékeket 20 órán át 38±2 °C-on szárították, majd szín alapján történő válogatással tíz almintát hoztak létre, amelyek botanikai összetételét is meghatározták. A méz- és pollenmintákat szobahőmérsékleten (20±2 °C), sötét helyen tárolták.
A szakemberek kutatásuk során azt tapasztalták, hogy a vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket. A mézek redukáló cukor-tartalma 64,5% és 75,3 % között alakult, eredményeik alátámasztják tehát azt a megfigyelést, miszerint a mézharmat-mézek alacsonyabb redukáló cukor tartalommal rendelkeznek, valamint magasabb hamutartalommal és kémhatással, továbbá sötétebb színnel jellemezhetők, mint a nektár eredetű mézek. A mézekben a prolin volt a domináns aminosav: a hazai mézek közül az akác és a vegyes virág, a külföldiek közül pedig a kávévirágméz prolin tartalma nem érte el a 180 mg/kg-os minimális határértéket. A mézekben a sárga szín dominált.
A vizsgálatba bevont szárított virágporcsomó-minták botanikai összetételének vizsgálatával igazolást nyert, hogy a felhasznált minták legalább 80%-ban a forrásnövényként megnevezett növényfajról származtak. A szakirodalmi adatokkal összhangban a termékek 57,9-74,0% szénhidrátot, 14,5-26,7% fehérjét, 1,4-10,5% nyerszsírt és 1,0-3,2% hamut tartalmaztak. Nedvességtartalmuk 4,9% és 8,2% között alakult, amely érzékszervi és mikrobiológiai szempontból is megfelel a követelményeknek. Színtulajdonságaikat tekintve a termékek nagy eltérést mutattak, de legtöbb esetben a sárga árnyalat dominált színükben.
Hazánkban hagyománya van a méhészkedésnek, a Kárpát-medence éghajlati és táji adottságai ugyanis kiváló minőségű mézek termelését teszik lehetővé. A méhek több mint 800 növényfajt látogatnak, amelyek közül több fajtaméz előállításra is alkalmas, a hazai mézpiac két fő terméke mégis a vegyes virágméz és az akácméz. Ez utóbbi hungarikumnak minősül, mivel Magyarországon nagy kiterjedésű akácerdők találhatók, az akácméz pedig belföldön és külföldön egyaránt keresett, magas minőségű termék. A kutatók export-import adatok vizsgálatával azt is igazolták, hogy méztermelés vonatkozásában Magyarország jelentős előnnyel rendelkezik az Európai Unión belül, az EU összes méztermelésének számottevő része ugyanis hazánkból származik, ami a környezeti adottságok mellett annak köszönhető, hogy a Kárpát-medencében viszonylag nagy a méhsűrűség, ráadásul a méhcsaládok száma is folyamatos növekedést mutat. Sajnálatos tény azonban, hogy a magyar méz az árversenyben alulmarad a világpiaci versenytársakkal, elsősorban az alacsonyabb minőségű, Kínából származó mézekkel szemben. A laboratóriumi mézvizsgálatokkal kapcsolatban további információk ezen az oldalon találhatóak.