Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen vesznek ilyen dinnyét a boltokban

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen vesznek ilyen dinnyét a boltokban

agrarszektor.hu
A dinnye az egyik legnagyobb favorit az emberek körében, hamarosan pedig itt is van a szezonja. Így hát nem kell sokat várni ahhoz, hogy a tikkasztó nyári napokon egy jéghideg, édes, lédús dinnyeszeletet elmajszolgassunk. De mégis mekkorát, hogyan, meddig, mennyiért vásároljunk? Ezekre a kérdésekre a válaszok az alábbi cikkből kiderülnek.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A hazai dinnyeszezon tipikusan június végétől szeptember közepéig tart. Ez azt jelenti, hogy június elején-közepén is találkozhatunk a boltok polcain hajtatásból származó magyar dinnyével, de nagy tömegben június legvégén érkezik áru a boltokba. Ez a nagyobb mennyiségű árukészlet szeptember 15 tájáig biztosított, de aki keresi, a fagyok beköszöntéig, azaz október közepéig-végéig még találhat magyar dinnyét a polcokon - írja a FruitVeb Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistájával történt beszélgetése alapján. A magyar fogyasztók jól kimutathatóan 60-65%-ban szupermarketekben, 35-40%-ban pedig hagyományos értékesítési forrásokból (zöldséges, út menti értékesítés stb.) szerzik be a dinnyét.

EZ IS ÉRDEKELHET

A hazai fogyasztói dinnyevásárlási szokások szempontjából piac két részre osztható. Egy tipikus magyar család 5-8 kg dinnyét szeret venni egyszerre. Ahol lehet szeletelni (hagyományos piacok, út melletti értékesítés), ott ez általában egy nagy dinnyének a felét vagy negyedét jelenti. A nagyobb kiskereskedelmi láncokban, ahol nem lehet szeletelni (egyrészt tilos, másrészt nem is nagyon lenne rá ember), ez egy közepes méretű (5-8 kg-os) egész dinnyét ad ki. Ez a vásárlási szokás a magyar fogyasztók 80%-ára jellemző, de persze nyilván vannak eltérő ízlésű vásárlók is, akik például a minél nagyobb (akár 10-13 kg-os) dinnyét kedvelik, vagy a 4-5 kg-os gyümölcsöt vásárlók csoportja (kisebb gyerekek, kisebb család). Érdekes módon a dinnye alakját és színét illetően (hosszúkás vagy gömbölyű, fekete vagy csíkos héjú) nem figyelhető meg egyértelmű magyar preferencia, az egyéni ízlés dönt. A szezon korai szakaszában a piacokon több gömbölyű dinnye található, augusztustól pedig már inkább a hosszúkás válik dominánssá, de nem túlzottan (60:40 arányban).

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyar dinnyefogyasztás divatos trendjei: mini és "magnélküli" dinnyék

Amit mi az angolból átvett "seedless" kifejezést szó szerint lefordítva magyarul "magnélküli" dinnyének nevezünk, az igazából kevés magot tartalmazó, vagy ahogy a németek mondják "Kernarm", azaz magszegény dinnye.

“Magnélküli", azaz magszegény dinnye

Ez a kategória először belföldi termelésből komolyabb tételben 2007-2008 táján jelent meg Magyarországon, és 2010-től folyamatosan terjed, évente mindig 1-2%-kal többet hasít ki magának: ma már a piac 15%-át teszi ki. (Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az elterjesztendő helyes kifejezés a "magszegény" lenne, mivel a "magnélküli"-be a fogyasztók gyakran belekötnek, mondván, becsapták őket, hiszen mégis volt benne mag! Ez a dinnye ugyanis valóban nem csak gyümölcshúst tartalmaz, hanem pici, puha magkezdemények, vagy üres, ehető léha magvak héja található benne). Magyarországon a piaci térnyeréssel párhuzamosan a termelőknél is egyre népszerűbbé vált ez a kategória, olyannyira, hogy már szépen exportáltunk is belőle, bár az utolsó két évben a piaci nehézségek miatt a kivitel megtorpant.

Minidinnye

Ez a 2-4 kg-os kategóriát jelenti Európában, bár országonként lehetnek eltérések a definícióban. Ezek általában magszegény vagy "magnélküli" dinnyék, mivel felvágást követően elég szerencsétlenül nézne ki egy maggal teli kis méretű gyümölcs, valószínűleg nem venné meg senki. Nálunk a szuperapró magú ("super small seeded") változat terjedt el leginkább, ebben a szőlőmaghoz hasonló méretű magvak találhatók. Olaszország és Spanyolország számít a legnagyobb termesztőnek és Itáliában sokan fogyasztják is, és mivel kifejezetten keresett, drágán eladható termékről van szó, rengeteget exportálnak is belőle főleg Nagy-Britanniába, a Benelux államokba és a skandináv országokba. Magyarországon is létezik ez a szegmens, kapható ilyen áru, például a Tesco évek óta kínálatán tartja, de valamiért ez a kategória nem terjedt el úgy, mint a magszegény dinnyék: körülbelül a piac 1%-án leragadt, továbbra is kuriózumnak, réspiaci terméknek számít.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?