Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Lengyelországban ezen a héten még a Bigarreau Burlat dominálja a piacot, de a termelők elégedetlenek a nagybani árakkal. Alsó-Sziléziában a hét vége felé kezdődik meg a Karmen betakarítása, június legvégén vagy július legelején pedig a népszerű Summit fajta lép piacra nagyobb mennyiségben. Bár bőségesen áll rendelkezésre hazai termésű gyümölcs, a nagy szupermarketláncok szinte kivétel nélkül import árut kínálnak, ezek a tételek leginkább Szerbiából, Görögországból, Törökországból és Spanyolországból érkeznek. A lengyel cseresznyét a fogyasztók a piacokon vagy kisebb zöldségeseknél vásárolhatják meg - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!
Mi az oka annak, hogy a belföldi áru kiszorult a szupermarketekből?
Röviden, tömören: a szervezetlenség. A nagy láncok általában szeretnek egy beszállítótól néhány száz tonna cseresznyét rendelni, és megadott időszakokban meghatározott fajtájú és minőségű árut szeretnének kitenni a polcokra. Lengyelországban azonban a helyi termelők rendkívül szétaprózottak, a legtöbben csak kis mennyiségben termelnek. Mindazonáltal helyi vállalatok, felvásárlók számára adott lenne a lehetőség, hogy az adott fajtából összeszedjék a szükséges mennyiséget, a Lengyelországban működő kiskereskedelmi láncok mégsem rendelnek belföldi beszállítóktól nagyobb tételeket.
Érthető a termelők ellenszenve, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a belföldi cseresznye a szezon dereka környékén még olcsóbb is az import árunál. Ennek ellenére a lengyel cseresznye nem népszerű a kiskereskedelmi láncoknál, és már tavaly is ugyanez volt a helyzet. Egyesek szerint a fajtaszerkezettel van a baj, mivel a Kordiával összehasonlítva a Burlat sokkal kevésbé tűri a szállítást és a tárolást. Ennek az érvnek viszont ellentmond, hogy tavaly a Kordia betakarításának csúcsán is import áruval voltak tele a szupermarketek. Vannak olyan kereskedők, akik szerint a lengyel áru minőségével van, gond, azaz arra esküsznek, hogy az import egyszerűen jobb, de a boltok polcain kínált árut elnézve ez sem feltétlenül igaz.
Nem kétséges, hogy piaci sikerek eléréséhez a lengyel cseresznyeágazatnak fokozatos újjászervezésen kell átesnie. A nagyobb területű és a jelenleginél egyöntetűbb fajtaszerkezetű ültetvényekre lenne szükség, de még ezeknek is szövetkezetekbe kellene tömörülniük, vagy egyszerűen csak együtt koordináltan kellene együttműködniük ahhoz, hogy szilárdabb tárgyalási pozíciókba kerülhessenek a szupermarketeknél.
