Az ukrán válság hatása a magyar élelmiszeriparra

Az élelmiszeripar jelentős ágazata a magyar gazdaságnak, valamint Ukrajna esetén is az ország exportjának számottevő részét teszi ki. A KSH adatai szerint Magyarországon 2021-ben 4456 milliárd Ft volt az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-termelés éves értéke - ezzel a harmadik legjelentősebb iparágunk, amely 2018-ban a magyar GDP 2,2%-át adta - tudta meg az Agrárszektor Bagyinka Flórától, a PwC Magyarország menedzserétől. Magyarország és Ukrajna szoros gazdasági kapcsolatban áll, ez alól az élelmiszeripar sem kivétel, így az ukrán válság is hatással van a hazai élelmiszertermelésre, amely három esetre vezethető vissza:

• beszállítók elvesztése miatt nyersanyaghiány léphet fel;
• versenytársak megszűnésével növekedhet a kereslet;
• az ukrán vevők megszűnése miatt csökkenhet a kereslet.

Problémák

Az ukrán válság okozta problémák többek között az ellátásilánc-menedzsment területet érintik jelentősen, emiatt nagy nyomás nehezedik a terület vezetőire, illetve dolgozóira. Az ukrán válság kapcsán a versenytársak vagy vevők kiesése miatt nehezen előrejelezhető kereslet a folyamatokba továbbgyűrűző problémák egyik gyökérokának tekinthető. Az értékesítési előrejelzések a volatilis kereslet következtében akár naponta többszöri változtatást is igényelnek. Ilyen előfordulhat például a növényi olajakat előállító cégeknél, ahol megnövekedett keresletet okozhat az ukrán versenytársak kiesése. A folyamatos változtatás egyrészt többletmunkát eredményez, másrészt az ellátási lánc soron következő funkcióinak munkáját is befolyásolja. Az értékesítési terv változása az adott időszak gyártási tervét is befolyásolja, így a változások ide is továbbgyűrűznek.

A beszerzési terv és ezáltal a nyersanyagok megrendelése pedig a gyártási tervek alapján valósulnak meg, így a gyártási terv változása a beszerzési területtől is folyamatos alkalmazkodást kíván meg. A tervek szüntelen változtatásának kockázata, hogy a beszállító nem tud időben szállítani, mivel nem áll rendelkezésére a kért mennyiség az adott anyagból. Az ukrajnai export csökkenésének, valamint a Covid-19-pandémia utóhatásainak következtében a vállalatok ráadásul eleshetnek beszállítóktól, amely fokozza a nyersanyaghiányt. Ez Ukrajna és Magyarország viszonylatában elsősorban a hajdina, köles, napraforgóolaj vagy szójabab esetén léphet fel.

Megnövekedett kereslet esetén probléma lehet az igényeket kielégíteni képes raktárkapacitás hiánya és a kapacitások hatékonytalan kihasználása, a nem megfelelő logisztikai szervezés, valamint a polcrendszerek és a raktárakban lévő mozgatási útvonalak nem optimális kialakítása. Emellett a leterhelt raktárak következtében a nyersanyagot szállító kamionok hosszú várakozási ideje szintén gyakori probléma, amely kötbérfizetést, vagy megintcsak nyersanyaghiányt okozhat.

A problémák sorozata az utolsó láncszemet, a gyártási folyamatot sem kíméli, hiszen amennyiben nem áll rendelkezésre a szükséges alapanyag vagy késik az ellátmány, a gyártás teljes egészében leállhat vagy a gyártás késése miatt nem lehet előállítani az ügyfelek számára szükséges mennyiséget a megfelelő időben. Összességében érzékelhető, hogy a válság következtében kieső beszállítók, vevők vagy versenytársak mind jelentős változást és problémákat, fennakadásokat idézhetnek elő az ellátási láncokban.

Megoldások

Az ukrán válsághelyzet miatti problémák megoldására elengedhetetlen a teljes ellátási lánc átfogó feltérképezése és gyors akciók kialakítása. A terület hatékonyságának egyik kulcsa a kapcsolódó funkciók folyamatainak összehangolása és a teljesítmény folyamatos monitorozása, valamint elengedhetetlen egy megfelelő funkcionalitásokkal bíró (pl. gyártásmenedzsment, beszerzés, raktározás, logisztika) ERP-rendszer megléte is. A következő lépésekkel pedig az ellátási lánc zökkenőmentesebb működését lehet biztosítani:

• A kereslet pontosabb előrejelezése és a folyamatos változáshoz való gyors alkalmazkodás miatt a termelési terv módosításainak kezelésére egy tervezést segítő rendszer bevezetése javasolt. Ezzel egy átfogó automatizált és optimalizált tervezési folyamatot alakíthatunk ki, amely integrálja az értékesítés tervezését és az MRP-t (material requirements planning).
• A gyártáshoz szükséges nyersanyagok mennyiségének biztosítása érdekében célszerű a beszállítói portfólió diverzifikálása és a stratégiai együttműködések kialakítása a kulcs beszállítókkal.
• Krízishelyzetek során a kritikus és nehezen beszerezhető nyersanyagokból érdemes magasabb készletszintet tartani, ennek érdekében a raktárkapacitások felmérése és az ideális minimális készletszint meghatározása javasolt.
• A raktárkapacitás maximális kihasználása, valamint az anyagmozgatáshoz szükséges idő minimalizálása érdekében javasolt a polcallokáció felülvizsgálata és optimalizálása.
• A fel-és lerakodási folyamatok felgyorsítására érdemes time-gate rendszert működtetni.
• A megnövekedett kereslet, a tervek folyamatos változtatása, a készletek kezelése, megrendelések készítése, valamint a megnövekedett gyártási igény indokolhatja a humánerőforrás létszámának növelését.
• A megnövekedett kereslet előrevetíti a plusz gyártási kapacitás szükségességét is. Ennek biztosítása érdekében új gyártósorok kialakítása, a munkaszervezés átgondolása és megváltoztatása, gyártási idők felülvizsgálata javasolt.

Sikerkritériumok

A válság során felmerülő problémák indokolttá teszik, hogy a gyártóvállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak az ellátásilánc-menedzsment fejlesztésére. Az előzőekben bemutatott megoldások egymásra épülve segítik a krízishelyzetben való helytállást, azonban néhány szempontot érdemes szem előtt tartani:

• A meghatározott fejlesztések megvalósításához szükségszerű a tudatos erőforrás-allokálás, hiszen a normál üzletmenethez képest plusz feladatok merülnek fel.
• Egy ellátási lánc terület fejlesztésének egyik sikerkritériuma egy teljes körű problémafelmérés elkészítése, a területek közötti függőségek és ok-okozatok feltárása.
• A terület funkcióit nem külön szigetekként kell kezelni, hanem egységes rendszerben szükséges gondolkodni, hiszen a funkciók problémái továbbgyűrűznek.