Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük. Csupán a megkérdezettek 10%-a mondta, hogy vegán étrend miatt keresi ezeket a tejhelyettesítőket, azaz látszik, hogy a fő célközönség a növényi eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók - írja a Másfélfok.
Egyre több magyar vesz ilyen élelmiszert: nagyon rákattantak ezekre a termékekre
Miért választhatnak egyre többen ilyen italokat?
Azt, hogy egyre többen térnek át a növényi étrendekre, változó okoknak köszönhető: allergia, érzékenység, egészségtudat, környezettudatosság vagy éppen az állatok iránti szeretet és tisztelet. Megalapozott tény, hogy a növényi italok fogyasztása környezetterhelés szempontjából előnyösebb a tehéntejnél. Itthon egyébként a szabályozás nem engedi tejként vagy joghurtként forgalmazni ezeket a termékeket, ezért a köznyelvben is csak mint „mandulatej” vagy „vegán sajt” terjedtek el. Az egyik fő ok többnyire a növényi italok választásában a laktózérzékenység volt, ám ez most úgy tűnik, hogy változóban van, ugyanis a környezetvédelmi és az állatjóléti szempontok is közrejátszanak az étkezési szokások megváltoztatásában.
Szöllősi Réka élelmiszeripari tanácsadó szerint Magyarországon még nem igazán elterjedt a növényi alapú táplálkozás, aminek fő akadálya a hús- és tejtermékek élvezeti értéke. A megkérdezettek ötöde mérsékelné a húsfogyasztását etikai, és szintén ötöde környezetvédelmi okokból, és mindössze 5-9% az, aki csak anyagi okokból tenne így. Ez is jól bizonyítja azt, hogy javul a nyitottság az alacsonyabb állati termékek fogyasztására, és azok növényi alapú termékkel való helyettesítésére. A lassú változás a nyitottság hiányán kívül három fő okra vezethető vissza, mégpedig a szegényesebb kínálatra, a magasabb árra és az alacsony élvezeti értékre. Ez egyértelműen kiolvasható a Smart Protein projekt által készített reprezentatív kérdőívből, amiben 10 európai uniós ország 7590 lakosának véleményét elemezték.
A krumplitej lehet a legújabb őrület: hamarosan mindenki ezt fogja inni?
A felmérésben Magyarország ugyan nem vett részt, a MATE élelmiszermérnök szakos hallgatói hasonló eredményre jutottak nem reprezentatív felmérésükben, miszerint a tejhelyettesítőket nem fogyasztó válaszadók közel fele bizony a magas árat és az alacsony élvezeti értéket is megjelölte indokként. További érdekes, más felmérésekkel való egyezés, hogy csupán a válaszadók 10%-a indokolta a növényi italok fogyasztását vegán étrend követésével. Tehát a fő célközönsége ezen termékeknek nem a kizárólag növényi termékeket fogyasztó, hanem a nem állati eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók. A következetesen minden felmérésből és tanulmányból kiolvasható aggályok azonban a jövőben egyre kevésbé lesznek megalapozottak
- írja a lap.
Mi a helyzet a környezeti terheléssel?
A szállítmányozás környezetterhelése nem elhanyagolható, viszont az alacsony mértékű hazai tejalternatíva-termelés miatt a tehéntej ebben verhetetlen - egyelőre. A vegán italoknál ezen szempontok különbözhetnek attól függően, hogy az ital milyen növényből készül. Az Oxfordi Egyetem tanulmányából kiderült, hogy a tehéntej előállítása során három szempont, víz, föld és kibocsátások mérőszámai jelentősen magasabbak a növényi italokéhoz képest. Az adatok közötti különbség mértéke természetesen függ attól is, hogy milyen növényi italt vizsgálnak. Meg kell említeni a méhek számára káros permetezőszer-igényét is, továbbá a Föld mandulatermelésének nagyjából 80%-a Kaliforniából származik, így a szállítás során keletkező üvegházgáz kibocsátás is megfontolandó (a Magyarországon forgalomba kerülő mandulaitalhoz felhasznált alapanyag eredetéről nincs elérhető statisztika).
