Az agrárbiztosítási piac dinamikusan változik. Milyen főbb trendeket lát jelenleg a biztosítási konstrukciók terén, és milyen új kockázati tényezőkre kell a gazdálkodóknak kiemelt figyelmet fordítaniuk?

Az agrárbiztosítások piacán az elmúlt években több fontos változás figyelhető meg, amelyek tükrözik az éghajlatváltozás, a digitalizáció és mezőgazdasági kockázatok növekedésének hatásait. A biztosítási termékek egyre inkább igazodnak a gazdálkodók egyedi igényeihez, a termelési sajátosságokhoz és a változó éghajlati viszonyokhoz. A díjtámogatott növénybiztosítások rendszere egyre szélesebb körben terjed, dinamikus növekedést mutatva az igénybevétel terén. 2012 óta a növénybiztosítások értéke mára megduplázódott, ami eléri a 30 milliárd Ft-os biztosítási díjat. A mezőgazdasági vállalkozások folyamatosan fejlődnek, melyet saját forrásból, hitelből és pályázati támogatás útján valósítanak meg a gazdálkodók. Ennek okán a fejlesztésekkel arányosan a mezőgazdasági vagyonbiztosítások száma is dinamikusan emelkedik. A fenntarthatósági szempontok felerősödésével a környezetvédelmi felelősségbiztosítás szinte általánossá vált minden gazdálkodó életében.

A növénytermesztést sújtó egyre fokozódó időjárási hatások káros következményeire részben a növénybiztosítások tudnak megoldást nyújtani, míg a pénzügyi kockázatokra közvetetten a mezőgazdasági biztosítások adnak fedezetet.

Gyakran említik, hogy az időzítés kulcsfontosságú a biztosításkötésnél. Mikor érdemes szerződést kötni vagy meglévőt felülvizsgálni, hogy a termelők a legkedvezőbb feltételeket érjék el?

Aki korán kel, aranyat lel. Mezőgazdasági növénybiztosítások megkötéséről még időben érdemes gondoskodni, mert a biztosító társaságok jellemzően a vállalás időszakában további kedvezményeket is hajlandóak érvényesíteni. Továbbá bizonyos kockázatok esetében fontos tudnunk, hogy csak adott időpontig köthetjük meg, a kötési időszak végéhez közeledve szűkülnek a lehetőségek.

Ez annyit jelent, hogy például a téli és a tavaszi fagykárra december elejéig lehet biztosítást kötni. Minden termelési évben érdemes kötelező jelleggel a szerződést a területi adatok és növénykultúrák szerint felülvizsgálni, és azokat a valóságnak megfelelően módosítani.

Milyen szempontokat ajánlana a gazdálkodóknak az összkockázatú „A” típusú növénybiztosítás kiválasztásakor, és miben különbözik ez a konstrukció a többi ajánlattól?

Az „A” típusú növénybiztosítás a legfőbb növénykultúrákra egy széles körű, mint például tűz, jégeső, vihar, téli-, tavaszifagy, aszály, árvíz, felhőszakadás kockázatok elleni fedezetet nyújt a gazdálkodók részére, emellett az állam ehhez a csomaghoz csoportosítja a legmagasabb támogatási mértéket. Fontos megemlíteni, hogy a biztosítók az „A” csomag biztosítás keretén belül tudják csak adni az aszály biztosítási fedezetet, ezért is megfontolandó a gazdák részéről ezen módozat megkötése.

A régebbi vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseknél gyakran felmerül az alulbiztosítottság problémája. Milyen gyakran javasolja a szerződések felülvizsgálatát, és milyen kárrendezési kockázatokkal járhat egy elavult szerződés?

A vagyonbiztosítások körében az alulbiztosítottság jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. Az alulbiztosítottság elkerülése miatt a szerződéseket célszerű minden évben legalább egyszer felülvizsgálni és a biztosítási összegeket aktualizálni, mert egy korábbi adatközlés már nem biztos, hogy tükrözi a jelenlegi állapotot. Jellemzően csak a káresemény bekövetkezésekor szembesülnek a gazdák azzal a ténnyel, hogy a biztosító nem a tényleges kárt téríti meg. Ennek oka, hogy a szerződés nem követte le a beruházások, fejlesztések és egyéb beszerzések útján felmerült változásokat, ideértve a saját és idegen tulajdonú készletekben bekövetkezett változásokat, az ingóságok bővülését, vagy az ingatlanok értékét.

Az alulbiztosítottság esetén a biztosító aránylagos térítést fog alkalmazni, azaz a kárt olyan arányban fogja megtéríteni, amilyen mértékben a vagyontárgyat tényleges értéken biztosították.

Az agrárszektorban egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. Milyen új biztosítási megoldások állnak rendelkezésre a klímaváltozás okozta kockázatok kezelésére?

Szélsőséges időjárási eseményekre egyrészt technológiai megoldásokat keres a szakma, de ezek gyakran túl költségesek, vagy nagyon lassan valósíthatók meg. Ilyenkor szükséges az egyén és az állam kockázatkezelési rendszerének a kialakítása, amit 2012-től a 2011. évi CLXVIII törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény biztosít.

E kockázatkezelési rendszernek az I. pillére a Kárenyhítési Rendszer és a II. pillére a Növénybiztosítások Díjtámogatása. A II. pillér bevezetésével a díjtámogatott növénybiztosítással rendelkező gazdák kártalanítása kedvezőbb, mint azoknál a gazdáknál, akik nem rendelkeznek ilyen fedezettel.

Ez azt jelenti, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosító szolgáltatásával és az állami kárenyhítéssel együtt a gazdálkodó kapjon egy olyan összeget, amivel a befektetése visszatérül és a következő évre piacon tudjon maradni. Azt hozzá kell tenni, hogy a térítés nem a teljes kártalanítást célozza meg, hanem a túlélést.

A biztosítási díjak alakulását számos tényező befolyásolja. Milyen hatásokra számít a közeljövőben, és milyen tanácsot adna a termelőknek a hosszú távú költségoptimalizálás érdekében?

A biztosítási díjakat a biztosítók a kockázatok elemzését követően, a saját vállalásuk alapján állapítják meg, ami függ az adott kockázat súlyosságától és gyakoriságától. Tapasztalatunk az, hogy egy-két kármentes év után jellemzően következnek be a különböző nagyságú és súlyú káresemények.

A támogatott agrárbiztosítások rendszerében időről időre változások lépnek életbe. Milyen aktualitásokra kell most odafigyelniük a gazdálkodóknak, hogy ne maradjanak le a támogatási lehetőségekről?

A támogatott agrárbiztosítások rendszerén belül itt kifejezetten a díjtámogatott növénybiztosról kell szólnunk. Ezen biztosítás aktualitása időhöz kötött, a támogatási lehetőség feltétlen igénylése mindig egy meghatározott időpontig kell teljesülnie. A biztosítási díjtámogatást azt évről-évre igényelni szükséges a földalapú támogatás igénylésekor egyidőben, ill. a területi adatokat a területalapú támogatás adataival kell összhangban hozni.

Milyen tipikus hibákat követnek el a gazdálkodók a biztosításkötés során, és hogyan lehet ezeket elkerülni a kárrendezés gördülékenysége érdekében?

Tipikus hiba a díjtámogatott növénybiztosítások kapcsán, hogy a gazdálkodók az adott évben nem aktualizálják a szerződésüket a termelt növénykultúrával, illetve a területi adatok pontatlanságából adódóan is merülhetnek fel problémák a kárrendezés során. A gazdálkodóknak érdemes még időben gondoskodni a megfelelő növénybiztosítás megkötéséről azzal, hogy bizonyos kockázatokra csak adott időpontig tudnak a biztosítók fedezetet biztosítani, mint például a téli-, tavaszi fagy, amit november végén, az aszály kockázatokra már kora tavasszal, legkésőbb április első felében meg kell kötni ahhoz, hogy kár esetén az ebből eredő károk is térülhessenek.