Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hazai borkedvelő társadalom nemcsak meginni szereti a jó tételeket, de energiát is fektet a megtalálásukba, sőt érdeklődik a borkészítés folyamata iránt is. A Hilltop nem reprezentatív kutatása is ezt támasztja alá, a kérdőívet kitöltők száma, valamint a sokszor becsapós kérdésekre adott helyes válaszok aránya is azt mutatja, hogy a hagyományosan népszerű nedű kultúrája újra elnyerni látszik méltó helyét a köztudatban.
A borkedvelőket érdeklik a kulisszatitkok
A borozás iránt érdeklődők már egészen az alapoktól ismerik az általuk kedvelt nedű elkészítésének folyamatát, például a válaszadók 86,3% tudta, hogy a reduktív borok acéltartályban készülnek. Közel háromnegyedük helyesen jelölte meg azt is, hogy a rosé bor alapja a vörös szőlő, nem pedig a fehér, esetleg a nem létező rosé, sőt, mi több, azzal is javarészt tisztában van a kutatás résztvevőinek több mint fele, hogy a cuvée-be azonos fajtájú vagy azonos termőhelyről származó borok kerülnek.
A szüreti időszakban természetesen a neszmélyi borvidéken már hetek óta zajló munkálatokkal kapcsolatos kérdésekben is tesztelte a fogyasztók tudását a borászat, igazán kiemelkedő eredménnyel. A kérdőívet kitöltők több mint 90%-a egyértelműen arra szavazott, hogy a szüret időpontját a szőlő cukortartalma dönti el, közel 90%-ban ismerték a törköly (a cefrézés után maradt szilárd részek összessége) és 80%-ban a must (frissen préselt szőlőlé́) fogalmát.
A borkedvelőket még a fajtákkal sem lehetett zavarba hozni: 68,3%-ban az Irsai Olivért nevezték meg, mint legkorábban érő fajtát. Tudták, hogy ha savanyú a szőlő, akkor olyan is marad, mivel nem utánérő gyümölcs és még olyan műhelytitkokat is ismernek, mint a gyöngyözőbor, a habzóbor és a pezsgő közötti fő különbség: a titok a palacknyomásban keresendő, nem pedig a buborékok mennyiségében.
Borvidék vagy borrégió?
Ugyan a kiválasztott opciók alapján a kitöltők több mint fele (52,3 %) mindig a kedvenc borfajtáját keresi, 31,1 százalékuk a kedvenc borászatának különböző tételeire esküszik, több mint negyedük pedig borvidék alapján választ kóstolnivalót, abban már kevésbé voltak biztosak, hogy kedvenc italuk honnan származik. Bár a válaszadók több mint kétharmada ismerte hazánk borvidékeinek számát (22), azt már kevesebbeknek sikerült eltalálni, hány borrégió van Magyarországon: csupán 43,2%-uk tippelt arra, hogy 6 a helyes szám.
Az élmény alapja a tudatos választás
Természetesen, a borértő közönség nyitott az újdonságokra is, és szívesen kóstol. Ugyan azt csak a válaszadók kevesebb, mint a fele (43%) tudta, hogy a forgatási irány nem befolyásolja az élményt, de az szinte mindenki számára egyértelmű volt, hogy a kehelynél nem fogjuk meg a poharat, hiszen 88,7 %-uk jelölte meg a helyes választ. A nemes nedű rajongói számára szinte nem is kérdés, hogy akár 800 aromát is megkülönböztethetünk a borokban, sőt, még azzal a beugratós kérdéssel sem lehet megfogni őket, hogy milyen is egy fineszes, azaz egyedi és harmonikus tétel. Az pedig szinte a kutatás összes kitöltője számára egyértelmű volt (95,4%-uk választotta a jó megoldást), hogy a várva várt újbort Márton napján üdvözölhetik a borászatok kínálatában, ami jó hír, hiszen már csak két hónapot kell várni, hogy lehulljon a lepel a legfrissebb évjáratról.