Egy nemrég megszűnt dél-dunántúli kisüzemi sörfőzde mestere szerint, amíg tavaly 2 millió forintba került a hűtőkapacitás üzemeltetése, ez az áremelkedések után már 20 millió forint. 2021 óta a szénsav és a különböző élelmiszeripari vegyszerek ára is a többszörösére emelkedett, az alapanyagok mintegy 50-60%-kal, a bérek pedig 20%-kal kerülhetnek többe. A főzde mestere szerint ezek a költségek már kigazdálkodhatatlanok - olvasható a HVG.hu oldalán.

Sokan juthatnak még ugyanerre a megállapításra, ugyanis az energiaválság hatására korábban hihetetlen mértékben megugrottak a sörfőzés költségei. A sörgyártás ráadásul rendkívül energiaintenzív vállalkozás, akár gázzal, akár elektromos árammal dolgoznak - magyarázta Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Az előrelátóak korábban hosszú távú szerződést kötöttek, így a szakember több olyan sörfőzdéről is tud, akiknek 2023 végéig nem okoz gondot a gáz, vagy az áram megvétele. Bár ha a szolgáltatók felmondják ezeket a szerződéseket, az még okozhat problémákat - ismerte el Gyenge Zsolt.

Akiknek viszont lejárt a szerződésük, kivétel nélkül nehéz helyzetbe kerültek: az elnök tud olyan főzdéről, ahol 8-900 ezer forintról 3,5-4,5 millió forintra ugrott az éves gáz-, vagy villanyszámla. Az is problémát okoz az ágazatban, hogy gyakran elérhetetlen az energiaszolgáltatók központja, így van, aki még nem is tudja, hogy mennyit kell majd fizetnie. Az adósságok is elkezdtek nőni, van olyan főzde, aki már 16 millióval tartozik a gázszolgáltatónak - közölte Gyenge Zsolt. Arra a kérdésünkre, hogy az árak emelése mennyire segítene, az elnök, aki egyben a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa is egyben, azt mondta, hogy ő biztosan nem fog emelni, mivel úgy látja, hogy elérte a plafont, így az áremelés nála egészen biztosan a vég lenne.

Máshol viszont nem tudják tartani a jelenlegi árakat. Sajgó Álmos, a Fehér Nyúl Sörfőzde alapítója és tulajdonosa például arról számolt be a portálnak, hogy januártól - az idei évre van szerződésük - az eddigiekhez képest háromszor magasabb áramárral kell számolniuk, ami miatt emelniük kell, hiszen náluk a főzés és a hűtés is árammal megy. Emellett mindennek nőtt az ára, így az alapanyagoknak - a malátáé például megduplázódott –, a csomagolóanyagoknak és a gyümölcsöknek is. Jó hír viszont, hogy túl vannak egy crowdfunding kampányon is, amivel sikerült közösségi finanszírozásban tőkét bevonni a cégbe. Sajgó szerint ennek további előnye, hogy egy elkötelezett vásárlóközönséget is bevonzottak. Összességében úgy látja, hogy nagyon nehéz lesz az elkövetkező időszak, de optimista, hogy jól jönnek ki belőle.

Kevésbé bizakodó Gyenge Zsolt, aki arra a kérdésre, hogy hány kisüzemi sörfőzde éli túl a válságot, elmondta, hogy jelenleg körülbelül 80 kis sörfőzde van Magyarországon, de ezeknek a fele nem fogja megérni a tavaszt. A szakember szerint azok a főzdék fogják túlélni a válságot, akiknek hosszú távú szerződéseik vannak. Ez nemcsak az energiára vonatkozik, hanem az alapanyagokra is.

Immár 35 éve vagyok a szakmában, jó pár válságon vagyok túl, visszatekintve az előzőekre, most is úgy lesz, ahogy korábban, akik életben maradnak, megerősödnek

- mondta Gyenge Zsolt.

A Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint a kormány, amit lehetett megtett a jelenlegi helyzet javításáért. Sokan éltek például azzal a lehetőséggel az ágazatban, hogy a kkv-k számára a megemelt energiadíjak felét az állam megtéríti. Ez azonban csak decemberig jelent megoldást, és az érdekképviseleti vezető azt is hozzátette, aki hozzá volt szokva az 500 ezres villanyszámlához, amiből 5 millió forintos lett és abból „elengednek” 2,5 milliót, az még mindig nagyon fájdalmas.

A szakember azt azonban nagy problémának tekinti, hogy a „sörtörvényt” nem igazán tartják be a vendéglátóhelyeken. A szabályozást két éve szavazták meg, és arról szól, hogy egy hely akkor kaphat felmentést a termékkizárólagosságot előíró megállapodások tilalma alól, ha a vendéglátóhelyen egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ez utóbbi mennyisége eléri az eladott sör 20%-át. Gyenge Zsolt szerint ugyanakkor jellemzően nem tudják betartatni a jogszabályt, így nem lehet kapni csapolt kisüzemi söröket a kocsmákban, vendéglőkben.

Ez ügyben a kormányhivataloknál működő fogyasztóvédelemnek kellene fellépnie, nekik kellene ezt is ellenőrizniük a vendéglátóhelyeken, de szerinte kapacitásgondjaik vannak. Ez azonban az érdekképviselet elnöke szerint változhat, mert ők már kezdeményezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legyen az illetékes hatóság. Ők egyébként is járnak ellenőrizni a vendéglátóhelyeket, azt is megnézhetnék, hogy betartják-e a „sörtörvény” előírásait. Gyenge Zsolt úgy gondolja, ha ez megvalósul, akkor komoly segítség lehetne a sörfőzdék számára, hogy túléljék a válságot.