Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Márciusban ismét mintegy 15 forinttal csökkent a nyers tej felvásárlási ára, ami általában már 200 forint alatt van - mondta el Gamos András, a paksi székhelyű Milkmen Kft. szaktanácsadója, korábbi ügyvezetője. A szakember az elmúlt hónapban is hasonló mértékű árcsökkenésről számolt be, ugyanakkor most is hozzátette, hogy a tej ára, illetve lemorzsolódásának mértéke cégenként eltérő lehet - írta meg a Világgazdaság. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) egyébként nemrég még 217,22 forintos, egy kilogrammra vetített februári felvásárlási árról tájékoztatott, és a piaci szereplők által jelzettnél mérsékeltebb, 3%-os áresésről írt, amely 63%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát.
Ahogy Gamos András elmondta, ilyenkor mindig némi tejtöbblet alakul ki a piacon, amit erősíthet, hogy az AKI - szintén még februári - adatai szerint a nyers tej külpiaci kiszállítása 5%-kal csökkent, és alacsonyabb volt, mint az előző év azonos hónapjában. A nyers tej kilogrammjának kiviteli ára 138,99 forint volt februárban, az előző havihoz képest 23%-kal, az előző év azonos hónapjához viszonyítva 7%-kal csökkent. Eközben a nyers tej felvásárlása a januári mennyiségtől 8%-kal, a 2022. februáritól pedig 7%-kal maradt el.
A szakember azonban úgy véli, a tejtermelők megszokhatták már, hogy ciklikusan változnak az árak. Korábban is voltak olyan időszakok, amikor messze az önköltség alatti árakat kaptak a tejért, és olyanok is, amikor magasabb volt az ár, és tudtak tartalékolni. Azt viszont, hogy a mostani árcsökkenés mit mennyire sújt, mennyire kerültek az árak az önköltség alá, a hazai tejtermelői körre általánosan lehetetlen megfogalmazni. Ennek az az oka, hogy a itthoni piacra bekerült nagy mennyiségű ukrán gabona jóval alacsonyabb áron, mint amelyen esetleg a tejtermelők tavaly ősszel betároltak. Kérdés tehát, hogy annak idején ki mennyire tudott takarmányt készletezni, mert aki tudott, annak most a drága takarmányt kell feletetnie, ami növeli az önköltséget - magyarázta a Gamos András, hozzátéve, hogy aki nem tudott készleteket felhalmozni, azon nyilván segített az importgabona.
Mint emlékezetes, a KSH arról számolt be, hogy tavaly a szarvasmarhatartók 3%-a fejezte be tevékenységét, ennyivel csökkent a termelők száma. Az igaz, hogy aki abbahagyja a szarvasmarhatartást, illetve a tejtermelést, az általában nem kezdi újra, de mégsem érdemes a vészharangot kongatni, mert a piacon erőteljes koncentráció megy végbe. A nagy, jól menő üzemek növelik a létszámot, leginkább pedig talán a középméretű, 100-150 marhát tartó gazdaságok fogynak. Kisebb parasztgazdaságok mindig létesülnek 20-30 tehénnel, közülük néhány a középkategóriába is képes felnőni.
A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy a tejtöbblet még kitart egy-két hónapig, de a turistaszezon megindultával enyhülni fog. A következő hónapokban még egy enyhe, és egyre lassuló ütemű árcsökkenés várható a nyerstej-piacon, de a valódi kérdés az, hogy mi történik a nyugat-európai piacon, mert az nagyban befolyásolja a magyar helyzetet. Sőt, Gamos András szerint a globális piaci hatások már annyira érvényesülnek itthon is, hogy az új-zélandi időjárás jobban hat a tejárakra, mint a hazai.
A bolti árakra pedig a felvásárlási árak csökkenése és az üzletláncok árháborúja hat, legalábbis a kiskereskedők által kommunikált ármérséklések - amelynek egyik terepe a tej és a tejtermékek – ezt sejtetik. Az AKI adatai szerint a tej és tejtermékek tejfeldolgozói átadási ára közül egyedül a kefir értékesítési ára emelkedett, 3%-kal, a tejfölé stagnált, a tehéntúróé, a natúr és a gyümölcsös joghurté, valamint a fogyasztói tejé egyaránt 1-2%-kal, a natúr vajkrémé, a trappista sajté, az adagolt vajé, valamint az ömlesztett sajté 3-8%-kal csökkent. Az AKI által idézett KSH pedig az adagolt vajnál, valamint a 2,8 és 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszan friss) tejeknél 1%-os áremelkedést, a tejfölnél stagnálást, míg a gyümölcsös joghurtnál 1%-os, az árháború szimbolikus jelképévé vált trappista sajtnál pedig 2%-os csökkenést mért - bár itt várható, hogy a márciusi adatokban már jelentősebb lesz a lefelé mutató árkülönbség.