Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke elmondta, hogy az elmúlt évek nehezek voltak a magyar tejágazat számára, egyik válságból a másikba esett át a szektor, amelyek mostanra felemésztették a tejfeldolgozók tartalékait, nehéz forrásokat mozgósítani. A szakember beszélt arról is, hogy az egyébként rendkívül energiaigényes ágazatban az energiaárak növekedése mellett a csomagolás és a fuvarozás költségei is emelkedtek, de a nyerstej ára és a bérköltségek is nőttek.

Az ágazat költségei egy év alatt megduplázódtak, és amikor ezt be kellett építeni a termékek árába, az egy drámai mértékű fogyasztáscsökkenéssel járt. Még most is 40-50%-kal magasabban vannak az árak, mint a koronavírus-járvány előtt

- mutatott rá Koller Attila.

A Tej Terméktanács társelnöke szerint az ágazat szereplőinek a túlélésük érdekében olyan fejlesztéseket kell véghez vinniük, amelyek választ adnak az elmúlt időszak kihívásaira és problémáira. Éppen ezért szükség lenne ahhoz, hogy az ágazatot érintő fejlesztési és beruházási programok minél hamarabb meghirdetésre kerüljenek, hogy az ágazat szereplői mielőbb el tudjanak kezdeni dolgozni ezeken. Koller Attila úgy fogalmazott, hogy kiemelt fontosságú lenne az automatizáció és a csomagolóanyagok fejlesztése, mert ezek kellenek ahhoz, hogy a nyugat-európai vállalatokkal szemben is versenyképesek legyenek a hazai cégek. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt évek kamatkörnyezeti változásai rendkívül rosszul érintették a tejágazatot, úgyhogy az is kívánatos lenne, hogy a pályázati lehetőségekkel együtt megfelelő finanszírozási opciók is megnyíljanak az ágazat szereplői számára.

Az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány kapcsán Koller Attila kiemelte, hogy fontos lenne, hogy az automatizációra nagyobb hangsúlyt tudjanak fektetni, és hogy a pályázatokban ne legyen előírás a munkahelyteremtés és -megtartás. Emellett szükséges lenne a szakképzés erősítése is, ide értve a vonatkozó felnőttképzési programokat és átképzési lehetőségeket is. A Tej Terméktanács társelnöke beszélt arról is, hogy az ágazatban rossz az export-import aránya, óriási mennyiségű itthon megtermelt nyerstej kerül külföldre, ami aztán feldolgozott élelmiszerként érkezik vissza az országba. Ezen változtatni kellene, ezt a tejet az országban kellene tartani, az itthoni feldolgozással pedig munkahelyeket is lehetne teremteni. Koller Attila végezetül szót ejtett a trappista sajt helyzetéről és a rögös túró szabályozási folyamatainak megállásáról is, valamint az EPR-díj kérdéséről is.

Több termékpályán is rendkívül magas az import aránya

Zséli Ilona, a Tej Terméktanács elnökségi tagja elmondta, hogy a kiskereskedők akkor lennének a legboldogabbak, ha a magyar boltok polcain csak magyar tejek lennének, de a jelenlegi piaci helyzetben ez nem kivitelezhető. Több termékpályán - joghurtoknál, sajtoknál - megkerülhetetlen az import: különösen jelentős a német, a lengyel, a cseh és a szlovák behozatal. A szakember beszélt arról is, hogy az élelmiszer-kereskedelem szereplői is nehéz helyzetben vannak: a tej kiskereskedelmi forgalma 2022 júniusa és 2023 decembere között folyamatosan csökkent, azóta azonban tapasztalható egy kis növekedés. Komoly visszaesés történt az értékesítésben, mind értékben, mind volumenben.

Amit a magyar tejipar megtermel, azt a kiskereskedők örömmel adják el. De ehhez a tejiparnak hatékonynak és innovatívvá kell lenniük

- emelte ki Zséli Ilona.

A szakember beszélt arról is, hogy a kötelező akciózást ki kellene vezetni. Zséli Ilona ezenkívül a fogyasztók edukációját és a marketing fontosságát emelte ki. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint is fontos a kommunikáció, és a fogyasztók tájékoztatásának fontossága. A szakember beszélt arról, hogy indokolatlanul magas a nyerstej kivitele az országból, de az UHT és magasan feldolgozott tejtermékeknél jelentős az import aránya. Mint mondta,

vissza kell szerezni a piacokat, ehhez pedig kapacitásokat kell növelni, mert így lehet versenyképes az ágazat. A fogyasztói igényeket csak magas minőség mellett lehet kielégíteni, ehhez viszont együttműködésre van szükség a termékpálya szereplői között.

A NAK elnöke beszélt a szakosodás kérdéséről is, mint fogalmazott, ha az ágazat szereplői nem lépnek, kiszorulhatnak a mostani piacokról is. Győrffy Balázs rámutatott, hogy egyes technológiákat csak bizonyos üzemméret fölött lehet alkalmazni.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökségi tagja szerint a magyarországi vajfogyasztás 1,5 kilogramm/fő/év körül van, ami azt jelenti, hogy a magyarok napi szinten 0,5 dekagrammnál is kevesebb vajat használnak. A szakember szerint ugyanakkor a tejágazatban nem megnyugtatóak a jövedelmi viszonyok. Mint mondta, ha azt akarjuk, hogy a hazai termelési nyerstejből 300 millió liter ne hagyja el az országot, akkor tenni kell ez ellen. Istvánfalvi Miklós beszélt arról is, hogy az magyarországi nyerstej árak az uniós rangsor végén vannak, és beltartalmi értékekben se sokkal jobb a helyezésük.

Jönnek az új pályázatok

Nagy István elmondta, hogy a magyarországi tejtermelés élenjárónak számít Európában, folyamatos a technológiai háttér megújulása, fejlődése. Az agrárminiszter elmondta, hogy az elmúlt időszak költségoldali nyomása már csökkent, a jövedelmezőség azonban nem tért vissza a koronavírus-járvány előtti szinthez, és komoly gondot jelent az állattenyésztés visszaesése és az imitátumok térnyerése is. Ezzel kapcsolatban Nagy István kiemelte, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai kötelező szabályokat tartalmaznak az állati eredetű termékekre, de már előkészítés alatt áll egy útmutató a vásárlók tájékoztatására a forgalmazott élelmiszertermékekről.

Az agrárminiszter elmondta, hogy ismét elérhető a tejtermelő tehenészetek támogatása, és már zajlik a felhívásra beérkező támogatási kérelmek feldolgozása és elbírása. Ezzel kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy a következő időszakban 500-nál is több támogatói okirat kibocsátása várható, több mint 40 milliárd forint értékben. A tárcavezető beszélt arról is, hogy júniusban fognak véglegessé válni a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartásra vonatkozó pályázati kiírások, 200 milliárd forint fog jutni az élelmiszeripar, 200 milliárd pedig az állattartó telepek korszerűsítésére. Nagy István elmondta, hogy idén megfordítják a rendszert, ugyanis

nem utólag kell mindent rendezni, hanem az új pályázatoknál 25%-os előleget fognak fizetni a pályázóknak, hogy könnyebb legyen a banki tárgyalás, a finanszírozás biztosítása. Ezeket a pályázatokat pedig minden évben meg fogjuk ismételni, hogy elkerüljük a dömpinget, és hogy a 2027-ig rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban tudjuk rendelkezésre bocsátani.

Az agrárminiszter a szakképzések erősítése kapcsán elmondta, hogy a felnőttképzések támogatása fontos, minden rendelkezésre áll ezeknek a képzéseknek az elindításához. A rögös túró kérdését illetően a június 10-i héten várhatók újabb fejlemények. Ami pedig a kötelező akciózást illeti, Nagy István elmondta, hogy az ugyan június 30-án fog lejárni, ám az Agrárminisztérium június 15-e környékén szeretne majd egy egyeztetést az ágazat szereplőivel, hogy egy közös álláspontot tudjanak kialakítani az ügyben.