Hiába egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóság és a klímavédelem az életünkben, sok élelmiszernek a csomagolása még nem feltétlenül ezen elvek mentén készül. Sőt, ahogy az Agrárszektor a Nébih-től megtudta, arra vonatkozóan nem is léteznek jelenleg rendelkezések, hogy az egyes élelmiszerek konkrétan milyen csomagolóanyagba kerüljenek. ugyanakkor az élelmiszer minőségét és biztonságát garantálni kell, ehhez pedig a csomagolóanyag használata a legtöbb esetben elengedhetetlen. Létezik azonban uniós szabályozás az élelmiszerekkel érintkező anyagokról, amely tartalmazza, hogy az élelmiszer csomagolóanyaga nem veszélyeztetheti az emberi egészséget, valamint nem idézhet elő elfogadhatatlan változást az élelmiszer összetételében, és annak érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását sem idézheti elő. Vagyis a vállalkozásoknak úgy kell megválasztaniuk a csomagolóanyagot, hogy egyrészt az élelmiszert védje a külvilágtól, másrészt a csomagolóanyag összetevői se kerülhessenek bele ártalmas mennyiségben az élelmiszerbe.

Azt fontos elmondani, hogy a csomagolóanyag és az élelmiszer összetevői folyamatos vándorlásban vannak egymásba, ezért lesz például a műanyag egy idő után piros, ha sokszor tettünk bele pörköltet, és ebből kifolyólag mérhetünk sokszor nem kívánt csomagolóanyag összetevőket az élelmiszerekben

- emelte ki a Nébih.

Hiába az odafigyelés, lehetnek veszélyes élelmiszer-csomagolóanyagok

Kíváncsiak voltunk arra fennállhat-e a veszélye annak, hogy bizonyos csomagolóanyagokból olyan vegyületek oldódnak ki hosszú évek során, amelyek akár veszélyesek is lehetnek az egészségre, illetve bekerülhetnek az élelmiszerekbe. A Nébih elmodnta, az egyes vegyületek kockázati besorolása a tudomány fejlődésével folyamatosan változik, példaként említették a BPA esetén, amikor is éveken át nem volt előírás rá, majd a kutatók és tudósok kimutatták, hogy ez a vegyület nem biztos, hogy jót tesz a szervezetnek, így határértéket állapítottak meg rá. Ezt követően további kutatások azt az eredményt hozták, hogy a meglévőnél alacsonyabb határérték szükséges, valamint gyermekek részére nem is használható. Jelenleg hasonló a helyzet a ftalátok és a sztirol esetében is, ahol az új kutatási eredmények miatt határértékeket és meghatározott felhasználási feltételeket kell bevezetni - közölte a hatóság

Összefoglalva: ez egy folyamatosan változó terület. Miután az élelmiszercsomagolóanyagok anyaga igen változatos (lehet fém, fa, papír, műanyag, illetve egyéb innovatív alapanyagok és még az ezekhez adott festékek, adalékanyagok, ragasztók stb.), ezért egyes esetekben előfordulhat még a legnagyobb odafigyelés ellenére is, hogy kiderül egy anyagról: mégis ártalmas az egészségre. Azonban addigra az anyag már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.

A tudomány változása miatt lehetséges, hogy vannak olyan az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, vagy akár csomagolóanyag összetevők, amelyek valamilyen szinten károsak lehetnek, de egyelőre még használhatók. Azonban a Nébih hangsúlyozza, ha felvetődik egy ilyen jellegű probléma, és ezt az uniós tudományos szervek is megerősítik, akkor kezdetét veszi a felhasználásból való kivezetés folyamata. Mint lapunknak elmondták, azzal is tisztában kell lenni, hogy ezek az anyagok nem kizárólag az élelmiszercsomagolásokban, hanem egyéb használati cikkekben, kozmetikumokban, ruházati termékekben és az élet más területein is jelen vannak, azaz: expozíció több oldalról lehetséges. Az anyagok tekintetében például egyes ftalátok, valamint per‐ és polifluorozott anyagok (PFA-anyagok) esetében az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) újraértékelése alapján alacsonyabb határértékek és szigorúbb felhasználási feltételek várhatóak az egészségügyi kockázatuk miatt.

Az elvileg lebomlónak hirdetett pohár esete

Arra, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy valami az élelmiszerbe beoldódjon, nem lehet pontos választ adni, ugyanis ez több tényezőtől függ. Ilyen többek között a csomagolóanyag, a bele kerülő élelmiszer összetétele (savas, lúgos, olajos, alkoholos), a hőmérséklet és az élelmiszer fizikai állapota (forró leves vagy szobahőmérsékletű kréker).

Pár éve az uniós szinten betiltott bambusz és műanyag keverékből előállított - főként - hordozható kávés poharakat vizsgálták a szakemberek, a megfelelő modelloldattal és ideális körülmények között modellezték a felhasználást. Ezt követően észlelték, hogy a tizedik-tizenkettedik kioldódási vizsgálatnál egyre több melamin oldódott a modelloldatba. Vagyis: ahelyett, hogy csökkent volna a kioldódó nem kívánatos vegyület (ahogy az normál esetben lenne), egyre több lett. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az elvileg lebomlónak hirdetett pohár szerkezete, ezen tulajdonságának eleget téve kezdett porózussá válni, így egyre nagyobb felülettel tudott érintkezni a modell oldat, a valós életben pedig az éppen elfogyasztott kávé vagy tea.

Mi a helyzet az újra feldolgozott alapanyagokkal?

A biztonságos csomagolóanyagok beszerzése sokszor nem egyszerű, és az újrafeldolgozás kötelezővé tétele miatt ez még nehezebb feladat lesz. Fontos tudni, hogy jelenleg élelmiszer-biztonsági szempontból csak a műanyagokra vonatkozóan létezik olyan előírás, ami szabályozza azok gyűjtési rendszerét, tisztítását és feldolgozási folyamatát. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy uniós szinten nincs más anyagra ilyen jellegű előírás, arra azonban már van tervezet, hogy a többi anyag hány százalékban kell, hogy újrahasznosítható legyen - közölte lapunkkal a Nébih.

Ellenőrzés, de mennyire?

A Nébih folyamatosan működő Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve alapján, a hatóság rendszeresen vizsgálja a szabályoknak való megfelelést az egész élelmiszerláncban. Ebbe az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok (FCM) is beletartoznak, ezen felül szúrópróbaszerűen és gyanú alapján történő vizsgálatokat is végeznek. Emellett a hazai FCM-előállító és -forgalmazó vállalkozások ellenőrzése és felügyelet is folyamatos - tudatta a Nébih az Agrárszektorral.

Az ellenőrzések és mintavételek számát kockázatbecslés alapján határozzuk meg a lehetséges veszélyek, az élelmiszerbiztonsági kockázatok, valamint a területi adottságok figyelembevételével az ellenőrizendő létesítmények és anyagcsoportok vonatkozásában.

Mindezeken kívül, a Nébih is végez hatósági ellenőrzéseket előre nem tervezett ütemezéssel, tehát rendkívüli vagy célellenőrzés alkalmával, illetve kiemelt ügyek kivizsgálása céljából: ide tartoznak a nagyobb fogyasztói réteget érintő közérdekű bejelentések vagy az iparágat érintő RASFF (az EU gyorsriasztási rendszerén keresztül érkezett) ügyek vizsgálata is. A már említett szúrópróbaszerűen és gyanú alapján történő vizsgálatok során - melyek például közérdekű bejelentésen alapulnak, és ez esetben a mintavétel és a vizsgálati irányok is előre meghatározottak - a vizsgálat és az eljárás lefolytatása is célirányosan történik. A Nébih kiemelte azt is, hogy a hatósági ellenőrzéseiket segíti, hogy az FCM vállalkozásoknak bejelentési kötelezettsége van a hatóság felé.