Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarország élősertés-kivitele 3 százalékkal nőtt (6,1 ezer tonna) 2023 január- márciusában a 2022. január-márciusi mennyiséghez viszonyítva. A vizsgált időszakban az élősertés behozatala azonban csökkent, méghozzá 17%-kal 14,5 ezer tonnára. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 14 százalékkal mérséklődött (33,1 ezer tonna), ugyanakkor értéke közel 21 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A sertéshúsimport volumene csaknem 23 százalékkal (35,9 ezer tonna) esett vissza, míg értéke 23 százalékkal volt nagyobb.
Ellepték a magyar boltokat az import élelmiszerek: hova lettek a hazai termékek?
A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 891 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 májusában, ami 29 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 24 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 19,5 százalékkal, a sertéscombé 4,6 százalékkal nőtt ugyanekkor
- írja az AKI friss kiadványában.
A nyers sertéshúsok feldolgozói értékesítési ára hazánkban sokat változott az elmúlt egy évben. Mindezt jól mutatja, hogy
- a csont nélküli sertéscomb kilója 2022. 22. hetében 1326 forint volt, míg 2023-ban 1608 forint,
- a csontos sertéstarja a vizsgált héten tavaly 1252 forint volt, idén 1784 forint,
- az oldalas 1550 forint volt tavaly, idén 1808 forint,
- a sertésdagadó 2022-ben 1159 forint, 2023-ban 1403 forint volt,
- a csontos karaj szűzpecsenye nélkül 1109 forint volt tavaly, idén már 1509.
Megszólalt a szakértő: nem szabad, hogy a hús újra csak a gazdagoké legyen
Csökkenés csökkenés hátán
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a levágott sertések száma csakúgy, mint a sertésállomány, jelentősen csökkent 2022-ben Magyarországon. Tavaly decemberben 2,56 milliós volt a sertéslétszám hazánkban, ami 168 ezer darabbal - 6,2 százalékkal - kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban elmondta, hogy a kocalétszám is csökkent, több, mint 9 ezerrel - 5,8%- kal - lett kevesebb egy év alatt itthon. A vágásokat tekintve, 2022-ben 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Azt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a hazai állomány és vágásszám csökkenése is belesimul az EU ágazati folyamataiba.
Míg az élősertés exportunk valamelyest növekedett, addig az importunk csökkent, nem mondható el azonban ugyanez a sertéshús exportunkról, ami 13 százalékkal emelkedett meg egy év alatt. Az ágazatnak az árstop sem kedvezett, hiszen egyértelműen növelte a sertéscomb importot, miközben az összes sertéshús importunk 13%-kal nőtt 2022-ben, az ársapka alá tartozó sertéscomb import közel 46%-kal növekedett.
Vágóállatok: mindent visz a csirke, tovább zsugorodott a sertéságazat
Itt lehet a nagy fordulat?
A világon a legnagyobb csökkenés az állatfajok tekintetében a sertésnél volt, 7 millió tonnával lett kevesebb csak 2022-ben. Ugyanakkor a jelenlegi álláspont alapján, miszerint bőven 100 forint feletti önköltség-csökkenés is történhet a sertéságazatban, 2023 második félévének a sertéstartók lehetnek a győztesei Magyarországon. Korábban Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója Dabason a Vitafort Országos Szakmai Partnertalálkozóján kiemelte, 2023 második félévének győztese a sertés kell, hogy legyen a jelenlegi álláspont szerint, a sertés-előállítóknak és a termelőknek is szüksége van erre. A sertés esetében bőven 100 forint feletti önköltség-csökkenésnek kell történnie, amire van is reális esély.
