A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarország élősertés-kivitele 3 százalékkal nőtt (6,1 ezer tonna) 2023 január- márciusában a 2022. január-márciusi mennyiséghez viszonyítva. A vizsgált időszakban az élősertés behozatala azonban csökkent, méghozzá 17%-kal 14,5 ezer tonnára. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 14 százalékkal mérséklődött (33,1 ezer tonna), ugyanakkor értéke közel 21 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A sertéshúsimport volumene csaknem 23 százalékkal (35,9 ezer tonna) esett vissza, míg értéke 23 százalékkal volt nagyobb.

Ellepték a magyar boltokat az import élelmiszerek: hova lettek a hazai termékek?

Súlyos lemaradások vannak a magyar élelmiszeriparban, amelyek az elmúlt három évtizednek a következményei.

A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 891 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 májusában, ami 29 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 24 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 19,5 százalékkal, a sertéscombé 4,6 százalékkal nőtt ugyanekkor

- írja az AKI friss kiadványában.

A nyers sertéshúsok feldolgozói értékesítési ára hazánkban sokat változott az elmúlt egy évben. Mindezt jól mutatja, hogy

• a csont nélküli sertéscomb kilója 2022. 22. hetében 1326 forint volt, míg 2023-ban 1608 forint, 
• a csontos sertéstarja a vizsgált héten tavaly 1252 forint volt, idén 1784 forint,
• az oldalas 1550 forint volt tavaly, idén 1808 forint,
• a sertésdagadó 2022-ben 1159 forint, 2023-ban 1403 forint volt,
• a csontos karaj szűzpecsenye nélkül 1109 forint volt tavaly, idén már 1509.

Megszólalt a szakértő: nem szabad, hogy a hús újra csak a gazdagoké legyen

Óriási a bizonytalanság jelenleg a magyar húsiparban a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve.

Csökkenés csökkenés hátán

Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a levágott sertések száma csakúgy, mint a sertésállomány, jelentősen csökkent 2022-ben Magyarországon. Tavaly decemberben 2,56 milliós volt a sertéslétszám hazánkban, ami 168 ezer darabbal - 6,2 százalékkal - kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban elmondta, hogy a kocalétszám is csökkent, több, mint 9 ezerrel - 5,8%- kal - lett kevesebb egy év alatt itthon. A vágásokat tekintve, 2022-ben 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Azt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a hazai állomány és vágásszám csökkenése is belesimul az EU ágazati folyamataiba.

Míg az élősertés exportunk valamelyest növekedett, addig az importunk csökkent, nem mondható el azonban ugyanez a sertéshús exportunkról, ami 13 százalékkal emelkedett meg egy év alatt. Az ágazatnak az árstop sem kedvezett, hiszen egyértelműen növelte a sertéscomb importot, miközben az összes sertéshús importunk 13%-kal nőtt 2022-ben, az ársapka alá tartozó sertéscomb import közel 46%-kal növekedett.

Vágóállatok: mindent visz a csirke, tovább zsugorodott a sertéságazat

Mindössze 2,5 milliós a sertésállomány, durván esett a pulykavágás is az első negyedévben.

Itt lehet a nagy fordulat?

A világon a legnagyobb csökkenés az állatfajok tekintetében a sertésnél volt, 7 millió tonnával lett kevesebb csak 2022-ben. Ugyanakkor a jelenlegi álláspont alapján, miszerint bőven 100 forint feletti önköltség-csökkenés is történhet a sertéságazatban, 2023 második félévének a sertéstartók lehetnek a győztesei Magyarországon. Korábban Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója Dabason a Vitafort Országos Szakmai Partnertalálkozóján kiemelte, 2023 második félévének győztese a sertés kell, hogy legyen a jelenlegi álláspont szerint, a sertés-előállítóknak és a termelőknek is szüksége van erre. A sertés esetében bőven 100 forint feletti önköltség-csökkenésnek kell történnie, amire van is reális esély.