A korábbi bormarketing-stratégiákra épülő aktivitásoknak egy valamilyen konszenzus alapján választott üzenetre épülő arculati elemei voltak, valamint születtek reklámkampányok is, de a stratégiák ennél nem mentek tovább. Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos arra a megállapításra jutott, hogy ezek mögött nem volt igazi koncepció, nem volt kutatási bázis, nem fogalmazták meg a terméket, és az elvégzett munka eredményeit sem mérték - olvasható a Világgazdaság oldalán. Ezzel a szemlélettel radikálisan szakítottak az új borstratégia kidolgozásakor. Ahogy a kormánybiztos a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) honlapján megjelent írásban kiemelte: ennél jóval messzebbről indultak, hangsúlyt fektettek az alapozásra, mivel alapvetően értékesítési szemléletű stratégiát kívántak építeni. Ehhez pontos képet kellett kapni az aktuális helyzetről, a problémákról, hogy arra megfelelő válaszokat, megoldásokat tudjanak találni.

Szemléletváltást jelent az is, hogy nem egy statikus anyagban gondolkoztak, hanem egy útmutatóként, kézikönyvként szolgáló stratégiát kívántak építeni, amely a megfelelő módszereket tartalmazza ahhoz, hogy azok mentén a következő években dolgozhassanak rövid, közép- és hosszú távon, és amely képes alkalmazkodni a változó világhoz. Ehhez trendeket kellett azonosítani, és prognózisokat kellett felállítani, mert most nemcsak azt kell tudnia az ágazat szereplőinek, hogy hol állnak, hanem azt is, hogy a világ merre tart, és hogy a magyarok hová kívánnak eljutni néhány éven belül. 

Ahogy Rókusfalvy Pál fogalmazott,

az eredményekről nem kívánok senkit hitegetni, sajnos nagy a baj. Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudja az ágazat megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk.

Egyre kevesebb szőlőt termesztünk

Tetézi a bajt, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent, szétaprózott a fajtaszerkezet, az ültetvények pedig elavultak. A kormánybiztos szerint olyan sok termékkel rendelkezik a magyar borászat, hogy azt lehetetlen kommunikálni. Mindezeken felül pedig, miközben a gazdaságot a borágazatra is negatívan ható válságok sújtották, megjelentek a hazai borászat számára nagyon erős konkurenciát jelentő egyéb alkoholos termékek.

A bormarketing-stratégiában legfontosabb célként azt tűzték ki, hogy értékben és mennyiségben is érdemben növeljék a magyar boreladásokat, valamint a célcsoportok körében itthon és külföldön radikálisan erősítsék a magyar borok ismertségét és elismertségét. A stratégia alapján kiemelten kell kezelni az edukációt, a digitalizációt, az innovatív trendek és termékek kutatását, az ökológiai és gazdasági fenntarthatóságot, a borturizmust és a szabályozási kérdéseket.

Mi lehet a megoldás?

A stratégia megvalósítására decemberben megalapították az állami tulajdonú Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, amelyben a tulajdonosi jogköröket a Miniszterelnökség gyakorolja, A cég vezérigazgatója Gorezky Gergely, aki korábban kétszer is vezette a Grand Tokaj Zrt.-t, illetve jogelődjét, a Tokaj Kereskedőház Zrt.-t. A cég egyik feladata, hogy élő kapcsolatot építsen ki a borászokkal, és ellássa őket a piacra jutásukat segítő információkkal, segítse őket a kommunikációban is, és szervezzen számukra hazai és nemzetközi kampányokat, valamint vásárokon való részvételeket. Rókusfalvy Pál szerint különösen fontos, hogy ez a rendszer kétirányú legyen, vagyis számítanak a borászok visszajelzéseire is, az egyeztetéseket pedig rendszeressé teszik. 

A stratégia arról is rendelkezik, hogy az ágazat ne elégedjen meg kampányok eredményeinek utólagos mérésével. Minden aktivitást úgy kell megtervezni, hogy folyamatosan, az adott tevékenység közben is mérni kell az eredményeket, hogy megteremtsék az azonnali beavatkozás lehetőségét: ha úgy látják, hogy valami nem az elvárások szerint alakul, rugalmasan át tudják hangolni a kampányt. A kormánybiztos a stratégia főbb elemei közül kiemelte, hogy személyesen is nagyon bízik a fiatal generáció felé való nyitásban, és reméli, hogy hatékonyan, jó érzékkel meg tudják majd szólítani őket. Ugyanilyen fontosnak nevezte a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az edukációt és a termékfejlesztést is.