Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A megállapodás tárgya a terményimport tilalmának meghosszabbítása, ezt kérik Brüsszeltől. Ezzel kapcsolatban Feldman Zsolt az Inforádiónak elmondta, hogy
eredetileg hosszú hónapokon keresztül nem történt semmi. Ezek az országok folyamatosan jelezték, hogy olyan óriási terménymennyiség zúdul a piacaikra, amely teljesen összeomlasztja gabonapiacaik működését, hónapokig tartó aktatologatás, időhúzás után lényegében az történt, hogy áprilisban Lengyelország és Magyarország is úgy döntött, hogy nemzeti hatáskörben korlátozni fogja az importot, mert nem tartható tovább a helyzet. Ezután született egy uniós döntés, ami azt mondta, hogy május elejétől szeptember 15-ig első körben uniós jogi eszközökkel ugyanezt a típusú korlátozást négy fontos mezőgazdasági termény tekintetében megtartják. Az egész azon alapszik, hogy az Európai Unió tavaly nyár óta vámmentességet adott az összes mezőgazdasági termék importjára, ezt pedig meghosszabbította 2024 közepéig. Innentől kezdve szabad a pálya, elméletileg legalábbis, úgy jön az ukrán gabona és olajosnövény, mezőgazdasági termény, ahogy csak tud. Nem terheli vám, nem terheli különböző kötelezettség, és lényegében leállt a gabona- és olajosnövény-piac. Lépni kell, és ezt közösen tudtuk az elmúlt hónapokban kiharcolni.
Itt az ukránok bejelentése: az oroszok nélkül is folytatnák a gabonaegyezményt
A korábbi megállapodásnak a hatálya egyébként szeptember 15-ig szól és azt kérik, hogy legalább az év végéig folyamatában tartsák fönn, egy napra se szűnjön meg. A raktárak jelentős része tömve van tavalyi, eladatlan, ukrán készletekkel az egész térségben, és a cél az, hogy legalább ezeket piacra lehessen juttatni, legyen esély arra, hogy ezek kimenjenek, de, ha folyamatosan érkezik újabb és újabb ukrán termény, akkor ennek az esélye kisebb és kisebb. Feldman Zsolt hozzátette, hogy legalább év végéig kell meghosszabbítani ezen országok területére az importkorlátozást, mert ez ad esélyt arra, hogy a most betakarított búzát, árpát vagy majd az ősszel betakarításra kerülő kukoricát, napraforgót legalább megpróbálják értékesíteni vagy a meglévő készletek elmenjenek. Ez a minimum álláspont, és ezért mondják azt, hogy legalább év végéig szóljon a hosszabbítás.
Az alapvetően európai probléma mezőgazdasági szempontból, hogy itt, Európában a környezeti előírások nagyon erősek, a környezeti fenntarthatóság mint alapelv, szinte mondhatjuk azt, hogy az európai társadalom jelentős részében fontosabbá vált, minthogy az, hogy mennyiért és milyen mennyiségben állítják elő. Ha ezek a kötöttségek bármilyen mértékben nem jelennek meg az ukrán termények előállításával szemben európai uniós oldalról, akkor ők tartósan alacsonyabb áron tudnak termelni. Ez egy tartós egyensúlytalansági állapot lenne, hiszen ebben az esetben ők a következő években is, függően persze a háború kiterjedésétől és előrehaladásától, lényegében tartósan alacsonyabb áron tudnak jelen lenni az európai piacon, és közben amíg itt meg nem enyhülnek az előírások, nem engedünk ki mezőgazdasági termelésre nehezedő béklyókat a környezeti fenntarthatóság elvei miatt. Ez egy olyan egyensúlytalansági állapot, amit én nem tartok a piac szempontjából fenntarthatónak
- mondta azzal kapcsolatban, hogy mi várható a háború után.
Újabb dollármilliókkal segítik az ukrán gazdákat
Kiemelte, ahhoz, hogy a meglévő, beragadt gabonakészletek értékesítésre kerüljenek, valamilyen formában logisztikai tranzittámogatásra lenne szükség, merthogy a vasúti szállítás drága mulatság. Be kell rakodni, vinni kell, ki kell pakolni, át kell rakni hajóra. Ez akkor fog jobban működni, ha költséget csökkentik az érintetteknél. Ezt úgy lehet csökkenteni, ha pénzzel ösztönzik azt, hogy minél nagyobb volumenben pakolják ezeket ki a raktárakból és hajózzák ki. Importkorlátozás egyik oldalon és lényegében egy szállítási tranzittámogatás a másik oldalon, ami ezt az európai gabonapiaci helyzetet tudja segíteni.
Ebből még baj lehet
Két napja az oroszok a fekete-tengeri egyezményt felmondták, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen megint nem fog hajó menni a tengeren keresztül, a szárazföldi folyosók kapacitása pedig nem nő. Ezzel kapcsolatban az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy
a szárazföldi folyosók kapacitása limitált. Az elmúlt időszakban havonta egy, másfél, két, két és félmillió tonna termény jutott el ezen keresztül az európai kikötőkbe, ahonnan tovább hajózták jobb esetben és nem itt ragadt. Májusban és júniusban is egyre csökkent a ténylegesen kihajózott terménymennyiség, júniusra már a nullához közeli értéket ért el. A tengeri folyosó működése nekünk esélyt adott arra, hogy máshova vigyék a terményt, viszont most biztos, hogy nőni fog a nyomás ezeken a szárazföldi folyosókon. A jelenlegi technológiai infrastrukturális feltételekkel sokkal több tartalék nincsen az ukrán kiszállítás szempontjából. Most úgy kétmillió tonna terményt Ukrajna a Duna melletti kisebb kikötőiben próbál berakodni, majd onnan jelentős részben elviszi Konstancába, ott átrakják nagyobb hajókra, és úgy megy el valamerre. De ez azért jóval lassabb és drágább folyamat. Szűkül az ukrán exportlehetőség a tengeri folyosó-megállapodás megszűnésével és az is most persze kering, hogy az ukránok megpróbálnák ezt valahogy az oroszok részvétele nélkül működtetni. Nem mernék jóslásokba bocsátkozni, hogy ez működik-e.
Komoly fenyegetés Oroszországtól – ez hatással lesz a gabonapiacra
Mi a helyzet a magyar élelmiszer-inflációval?
A magyar élelmiszer-infláció tavaly év végén majdnem 48 százalék volt - kérdés, hogy miért? Feldman Zsolt szerint az okok igen összetettek, majd hangsúlyozta, hogy huszonkilenc százalék környékén volt a legutóbbi hivatalos KSH-szám. Abban a tekintetben pedig optimista, hogy azok a tényezők, amelyek ebben az alapvető okot játszották az elmúlt időszakban, energiaárak vagy éppen az aszály miatti speciális magyar helyzet, mind-mind az elmúlt időszakban vagy már kevésbé problémásak, vagy jelentős részben mérséklődtek. Jelentősen kitett a magyar élelmiszer-előállítás az energiaköltségeknek, ilyen értelemben minden olyan fejlesztés, beruházás, ami ennek a hatékonyságát javítja a következő időszakban, nagyon fontos lesz.
