Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szokatlan eseménynek adott otthont Sanghaj külvárosában a napokban egy szerény ipari park. A kínai kormány, a befektetők és a média számára tartott rendezvény keretében a CellX nevű, laboratóriumban növesztett húst előállító vállalat állati sejtekből kifejlesztett húsát szolgálták fel - írta meg a Reuters. A kínálatban laboratóriumban termesztett húsos kebab és laboratóriumban termesztett húsból készült darált tofu szerepelt. A CellX szerint egy adag étel előállítása kevesebb mint 100 jüanba (kevesebb, mint 5 ezer forintba) került.
A 2020-ban alapított vállalat a laboratóriumban termesztett hús előállításának néhány élharcosa közé tartozik Kínában. Számos más vállalat is a kutatásra és fejlesztésre összpontosít. Ezek részei annak a globális versenyfutásnak, amely a kereskedelmi szempontból életképes, laboratóriumban termesztett hús- és haltermékek kifejlesztéséért folyik, hogy megszólítsák az állattenyésztés környezeti hatásai miatt aggódó fogyasztókat. Mint ismeretes, az állattartás az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrását jelenti.
A költségeink fontonként (~0,5 kg) 100 dollár körül mozognak, de mire két-három éven belül kereskedelmi forgalomba kerülünk, az ár akár tizedére is csökkenhet
- mondta Ziliang Yang, a CellX vezérigazgatója.
A cég a héten megnyitott egy kísérleti létesítményt Sanghajban, amely Yang szerint évente "néhány tonna" termesztett húst képes előállítani. A következő, kereskedelmi célú létesítményt várhatóan 2025-re építik fel, és évente több száz tonna hús előállítására lesz képes. Bár a fontonkénti 100 dollár jelentős előrelépést jelent a költségek tekintetében az első laboratóriumban termesztett hamburgerhez képest, amelynek előállítása 2013-ban 330 ezer dollárba került, ez is messze van attól a költségtől, amely ahhoz szükséges, hogy a hagyományos hústermékekkel versenyképes legyen. Leticia Goncalves, a laboratóriumban növesztett húsok előállítását célzó vállalatokba is befektető Archer-Daniels-Midland gabonakereskedő cég globális élelmiszerekkel foglalkozó elnöke szerint, ennek az árnak el kell érnie a 2,92 dollárt fontonként ahhoz, hogy versenyképes legyen.
Kína belevetette magát a versenybe
Mivel Szingapúr és az Egyesült Államok világelső a laboratóriumban termesztett hústermékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó hatósági engedélyek tekintetében, Ziliang Yang szerint a CellX idén mindkét országban benyújtja a kérelmeket azzal a céllal, hogy 2025-re megkezdje termékeinek értékesítését, kezdetben éttermekben. Kína vonzó piac a laboratóriumi hús értékesítése szempontjából, mivel az országban minden korábbinál több húst fogyasztanak, 2021-ben közel 100 millió tonnát. Egyelőre azonban nem tudni, hogy a szabályozó hatóságok mikor hagyhatják jóvá a laboratóriumban termesztett húst emberi fogyasztásra.
Mégis, Ziliang Yang szerint Kína, mint a laboratóriumban növesztett hús alacsony költségű gyártási bázisa ugyanolyan izgalmas ígéret. A bioreaktorok, amelyekben a húst termesztik, költségei Kínában lényegesen alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Európában, és a kormány nagyvonalú ösztönzőket kínál az iparág szereplőinek, amióta a termesztett hús bekerült a mezőgazdasági minisztérium tavalyi 14. ötéves tervébe.
Végeredményben a Kínában való termelés azt jelenti, hogy viszonylag alacsonyabb költségek mellett rendelkezünk ezzel az infrastruktúrával, és ez kulcsfontosságú előny. Ez tényleg az ellátási lánc kihasználásáról és a tengerentúlra lépésről fog szólni, ez a történet, ahogy mi látjuk
- mondta Ziliang Yang.