Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég ellenőrzést tartott, ahol olyan húsokat vizsgáltak, amit grillezéshez szoktak használni. A vizsgált húsok esetében meglepően sok volt az, ami szalmonellával fertőződött. Így a kérdés nem alaptalan: mennyire veszélyesek az élelmiszerek, amiket itthon fogyasztunk? Itt van például az e.coli baktérium, amik közül a legtöbb ártalmatlan, de a legtöbbet hétköznapi emberként az O-157-es variánssal találkozhatunk, ami súlyos betegségeket okozhat.
Alapvetően e.coliból, ugyanúgy, ahogyan például Kovács vezetéknevű emberből, rengeteg van. Ezek a mikrobák pedig különböző habitussal bírnak, de egy nagy családba tartoznak. Azonban különböző a hatásuk. Az O-157-es e.coli azért egy rendkívül ismert baktérium, mert ez okozta Amerikában a nagy hamburgermérgezést, még évtizedekkel ezelőtt. Ez a baktérium a vesét teszi tönkre, így visszafordíthatatlan a hatása és könnyen végződhet halálla
- mondta Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy ennek a variánsnak az előfordulása rendkívül széleskörű. Az igazság azonban az, hogy sokkal több fertőzés köthető salátákhoz, mint darált marhahúshoz manapság. A probléma ugyanis az, hogy az állatokat általában összezsúfoljuk, és ha akár egy is hordozza magában a veszélyes kórokozókat, akkor ha azt kiürítik és a trágya belemosódik a patakokba, vagy az öntözőcsatornába, akkor már kész is a baj.
Szalmonellás csirkehúsokat találtak Magyarországon: több gyártó is érintett
Mindenki, aki megjelenik az élelmiszerláncban, az kockázatot jelent az élelmiszerre, a fogyasztókra. Éppen ezért is van Magyarországon élelmiszerlánc-felügyeleti bizottság, hiszen nem lehet az egyes szakaszokat külön vizsgálni. Ráadásul az élelmiszerbiztonsági események legnagyobb része az az otthoni háztartásokban történik
- közölte a szakember. Ennek oka pedig az, hogy ma már nem követjük nyomon az egész utat, amit az élelmiszer bejár, mielőtt a tányérunkra kerül, hiszen egyre kevésbé van arra lehetőségünk, hogy mindent megtermeljünk az otthonunkban.
Tehát lényegében semmi sem garantálja azt, hogy baktérium mentes élelmiszert vásárolunk, annak ellenére sem, hogy az európai szabályozás sokkal szigorúbb, mint az amerikai.
Itt az EU-ban azért lényegesen jobb a helyzet, és lényegesen szigorúbb, már csak azért is, mert nem csak az élelmiszergyártókat, meg a kereskedőket ellenőrzik, hanem már a mezőgazdasági termelést is. Tehát mindenkinek tudom javasolni, hogyha úgy gondolja, akkor vágjon bele mezőgazdasági termelésbe vagy élelmiszergyártásba, élelmiszerárusításba, nyisson egy kis lángosos büfét a Balatonon, és észre fogja venni, hogy mennyi előírásnak kell megfelelni, meg milyen higiéniai szabályoknak, és akkor rá fog jönni, hogy egyébként ez mennyire százszorosan is túlbiztosított rendszer
- fűzte hozzá Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.
